Az 5. generációs vezeték nélküli mobilhálózat, vagyis az 5G a telekommunikációs szektor legújabb nagy dobása.

A korábbi genercióváltásokhoz hasonlóan az 5G-re váltás a mobilinternetezésben természetesen gyorsabb adatkapcsolatot jelent – de ez még csak a jéghegy csúcsa. A következő években a technológia drámai módon változtatja majd meg mindennapjainkat, hiszen segítségével elektronikus eszközeink mind az öt érzékszervünk ingereit érzékelhetik majd.

Az 5G és 5 érzékszervünk

A ma elterjedt 4G-hez képest a vezeték nélküli összeköttetés új generációja nemcsak nagyobb adatátvitelt, de alacsonyabb késleltetést is hoz. A 4G-vel összehasonlítva az 5G akár 10-100-szor gyorsabb adatkapcsolatra képes, ráadásul 40-szer kisebb késleltetéssel. A leggyorsabb 5G-hálózatok gyorsabbak lehetnek, mint az emberi látás-észlelés. Mindez azt jelenti, hogy sok eszköz szinte valós időben lesz képes úgy kommunikálni egymással, mint például egy felhőalapú szerverközponttal, ahol a számításigényesebb feladatok megoldása zajlik. Az 5G segítségével ezen folyamatok eredménye pedig szinte azonnal visszajuthat a “terepre”, azaz a felhasználó kezében tartott eszközhöz. 

Mindez ma még elképzelhetetlen távlatokat nyit meg az 5G-technológia alkalmazása terén, hiszen nagy sávszélességű és szupergyors kapcsolat köti össze az érzékelést végző szenzorokat és az “agy” funkcióját ellátó, számítási kapacitást nyújtó központi infrastruktúrát.

Gépi látás és virtuális valóság

A minden korábbinál pontosabban érzékelő szenzorok (nem csak kamerák, de radarok vagy lézeres LiDAR megoldások, és egyéb technológiák) mindennapossá tehetik majd a gépi látás különféle alkalmazásait. A gyártásban és mérnöki területeken a valós idejű távfelügyelet és a prediktív karbantartás lehetnek az első felhasználási formák, de a gépi látás olyan egzotikus alkalmazási területek előtt is megnyithatja a kaput, mint például az egyedenként azonosított állatok megfigyelése a lazactenyésztésben. Az érzékelők felől érkező adatok automatikus feldolgozásával a gépi látás az eddigieknél fenntarthatóbb és költséghatékonyabb termelést tesz lehetővé – nem csak a halgazdaságokban.

Hasonlóan izgalmas terület a látás “kiterjesztése” a virtuális valóság (VR, virtual reality) segítségével. A VR-szemüvegekkel testközelbe hozható a virtuális, illetve a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR), a látóterünkben kombinálva a fizikai és a digitális elemeket. Egyes autógyártók például már ma is használnak VR-szemüvegeket a problémák azonosítására.

3D-s hanghívások

Bár elterjedése hazánkban még mindig csak gyerekcipőben jár, a hangvezérlés már a múlté: az 5G a hallással kapcsolatos technológiákban is új mérföldkő lesz. A Nokia idén nyáron folytatta le első sikeres kísérletét, melynek keretében 3D-s hangzást produkáltak egy valós idejű telefonhívásban. Vagyis az 5G segítségével a jövőben térbeli hatással gazdagodhatnak hanghívásaink:egy csoportos hívásban például egyértelműen hallhatjuk majd, melyik irányból és résztvevőtől jön a hang. A Nokia által bemutatott megoldás nyilvános 5G-hálózaton is működik, de szélesebb körű elterjedését az 5G Advanced szabvány megjelenése után várhatjuk.

Azonnali taktilis ingerek

A haptikus visszajelzés már ma is velünk van, gondoljunk csak a képernyő érintését vagy egy üzenet beérkezését rezgéssel jelző okostelefonokra, de a gaming (videójátékos) eszközök egy része is alkalmaz hasonló taktilis ingereket. A virtuálisvalóság-szemüvegek mellett már ma léteznek (kísérleti, prototípus formában) virtuális kesztyűk. Ezek nem csak a szórakozásban jelenthetnek óriási segítséget: a minimális késleltetéssel biztosított 5G-s adatátvitel mellett ilyen eszközöket nyugodtan alkalmazhatnak majd például az orvosok is, akik a pácienseiktől akár több ezer kilométerre, robotok segítségével, teljesen virtuálisan végezhetik majd a műtéteket. Az új mobilkapcsolat így olyan helyekre is eljuttathatja a komplex egészségügyi eljárásokat, amik korábban csak jól felszerelt központi kórházakban voltak elérhetőek.

Szaglás és ízlelés

Talán meglepő, de ma már a szaglás és ízlelés manipulálása sem elképzelhetetlen. A londoni Tate Britain egyik kiállításán már 2015-ben bemutattak egy olyan kísérleti projektet, amelynek során multiszenzoros élménnyé varázsolták a műalkotások befogadását. Egyes sötét tónusú képek mellett például dohány vagy dízelüzemanyag szagát érezhették a látogatók, ezzel is kibővítve a képgaléria által kínált, alapvetően vizuális élményt. Az 5G az ehhez hasonló multiszenzoros technológiák előtt is új utakat nyithat meg. 

Kutatók már ma is kísérleteznek azzal, hogy a különféle gélekbe vezetett elektródákkal állítsanak elő különféle ízeket. Ahogy az 5G-n keresztül megvalósuló kapcsolatok mind közelebb kerülnek a “hagyományos” találkozásokhoz (például tűélesen megjelenített virtuális képmásokkal, 3D-s hangzással, és taktilis ingerekkel), várhatóan egyre nagyobb lesz rá az igény, hogy szagokkal és ízekkel legyen teljesebb a multiszenzoros élmény. Valósággá válhatnak a szag- és ízgenerátorok, amik tetszőleges aromákat lehetnek majd képesek előállítani a felhasználók kívánságainak megfelelően.

+1: Gépi tanulás

Bár nem szenzoros élményről van szó, említsük meg a gépi tanulást, mint a fentieket lehetővé tévő megoldások technológiai alapját. Az 5G jelentette gyors és késleltetéstől gyakorlatilag mentes kapcsolat ugyanis csak a történet egyik fele. A másik fontos komponens az 5G-n keresztül beáramló, hihetetlen mennyiségű adat gyors elemzése. Ezt teszik lehetővé a gépi tanuláson alapuló mesterségesintelligencia-megoldások, amelyek segítenek minden eddiginél gyorsabbá, mindeközben pedig valóban tapinthatóvá, hallhatóvá, és érezhetővé tenni a fejlődést!