A Yettel Business Blog rendszeres olvasói valószínűleg már értik a kriptovaluták és a hátterükben álló blokklánc-technológia kapcsolatát.

Arról is értesülhettek, hogy a szakértők micsoda jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a technológiáknak. De hogy jön a képbe a Web 3.0, és mit is jelent ez az internet jövőjére nézve?

Egy kis internet történet

Bár a legtöbben csak egy folytatólagos “internet”-ként gondolunk a modern életünk megannyi területét támogató hálózatra (Web), az valójában már több evolúciós fázison is átesett.

  • Web 1.0 (1990-2004): a Web legelső szakasza az internet hőskorának tekinthető ’90-es évek. Miután 1989-ben a CERN kutatóintézetben lefektették a World Wide Web, vagyis a világháló alapjait, létrejött a Web 1.0. Ezen a korai hálózaton még leginkább statikus weboldalak működtek, amelyeket cégek tartottak fent. Egyéni felhasználók ritkán hoztak létre tartalmakat, és köztük minimális kommunikáció volt.
  • Web 2.0 (2004-napjainkig): a világháló második fejlődési fázisa a közösségi platformok megjelenésével kezdődött a kétezres évek elején. A Web 2.0 időszaka gyakorlatilag a felhasználók közti kommunikáció, illetve a felhasználók által előállított tartalmak (user-generated content) felfutásával indult. Ezen tartalmakra épülve új hirdetési modellek jelentek meg – ám így a tartalmak monetizációja nagy techcégek kezében összpontosult, vagyis a felhasználók kisebb mértékben részesültek a tartalmaikból fakadó pénzügyi előnyökben.
  • Web 3.0: így jutottunk el a Web 3.0 (vagy röviden csak Web3) napjainkban induló időszakához. Az új típusú világháló alapgondolata, hogy a korábbi modell túl nagy bizalmat helyez egyes profitorientált cégekbe, remélve, hogy azok a globális közösség érdekeit szem előtt tartva fognak működni. A Web3 decentralizált működése ezt igyekszik felülírni.

Web 3.0, a decentralizált internet

A Web 3.0 gyakorlatilag egy gyűjtőfogalom, mellyel a világháló új, decentralizált működésének víziójára hivatkozunk. Ezt a működést támogatják a bevezetőben említett, ma is felfutóban lévő technológiák, vagyis a blokkláncok, illetve a kriptovaluták és NFT-k. A Web3 célja, hogy visszaadja a felhasználók kezébe az általuk kreált tartalmak birtoklásával együtt járó hatalmat. 

Bár a Web3 egyelőre nehezen körülhatárolható fogalom, annak alapvető jellemzői röviden a következők szerint foglalhatóak össze: 

  • a Web 3.0 decentralizált jellege mellett inkluzív, vagyis mindenki egyenlő jogokkal férhet hozzá a világhálóhoz. 
  • Az új Web kriptovalutákon alapuló saját (natív) fizetési megoldásai kizárják a bankokat és más pénzügyi szolgáltatókat. 
  • Végül pedig a bizalomnak is kisebb szerep jut, hiszen a blokklánc-technológia gazdasági ösztönzőkkel megtámogatott mechanizmusa automatikusan egy biztonságos struktúrát alkot, ahol nincs szükség általánosan “megbízhatónak” elfogadott harmadik felekre. 

Összefoglalva a Web3 tulajdonképpen az internet “részvényeseivé” teszi a felhasználókat, ahol övék a tulajdonjog – ahelyett, hogy (az adataikon keresztül) ők maguk lennének a termék.

A Web3 prófétái azt ígérik, hogy az új világháló új gazdasági lehetőségeket teremt, kicsavarja a hatalmat a monopóliumok kezéből, és visszahozza a demokráciát az internet működésébe. Ellenzői ezzel szemben azt hozzák fel, hogy a Web 3.0 adatbiztonsági aggályokkal aláaknázott területe különféle tech-szerencselovagok játszótere lesz, és az elképzelés megvalósulása előtt még megannyi technológiai, etikai és szabályozási probléma tornyosul.

A Web3 – és vele mindannyiunk – jövője

Néhány cég már elkezdett kísérletezni a Web3-mal. A Microsoft és a PayPal például már Bitcoin tranzakciókat is elfogad, az NFT-k pedig már az NBA, a Nike, az Adidas és a YouTube szolgáltatásai között is megjelentek. A sikeres kezdeményezések közös pontja, hogy közösségeket hoztak létre vagy létező közösségeket támogattak megoldásaikkal. Ez, és a decentralizált internet ígérete egyre több támogatót győz meg a Web 3.0 ötletéről.

Mindamellett, bár sikeres projektekből nincs hiány, érdemes számba vennünk a Web3 fényes jövőjének főbb akadályait is. A világgazdasági nehézségek miatt az NFT-piac gyakorlatilag földbe állt. A Bitcoint és más kriptovalutákat jelentős karbonlábnyomuk miatt támadják, azok energiaigénye (és a blokklánc-technológia kiforratlansága) miatt a megoldás ma még elég drága. Az is emlékezetes, hogy a legnagyobb kriptokereskedő sikersztorija nemrég világraszóló botrányba fulladt. Ez utóbbi történet is jól jelzi, hogy a Web3 igazi vadnyugati helyzetet teremtett az üzleti spekulációban érdekelt vállalkozók számára.

A Web 3.0 előtti út a világháló megreformálása felé tehát egyelőre igen rögös és kanyargós. Legvalószínűbb, hogy az új Web nagy ígéretei túlzóak – de gyanús, hogy a kritikusai is tévednek néhány kérdésben. Szinte borítékolható, hogy a Web 3.0 valamilyen formája (és az azt támogató technológiák) a jövőben valóban meghatározzák majd az internet fejlődését és digitális életünk különféle aspektusait.