Az elmúlt tíz évre jellemző pénzbőség és a gyors technológiai fejlődés korszakának egyik jelentős mérföldköve volt a kriptovaluták megjelenése.

Bár a kriptopénzek eleinte csak a kockázatkereső befektetők volatilis, ám szédítő haszonnal kecsegtető eszköze voltak, mára több ország is szabályozni kezdte a kriptopénzek vadnyugati viszonyait. Sőt: ma már arról is van szó, hogy a jegybankok is saját digitális pénzeket bocsássanak ki. Mit is jelent ez, és hogyan befolyásolja a pénz jövőjét? Gyorstalpalónk segít eligazodni!

A kriptopénzek hajnala

Az első kriptovaluta a 2009-ben indult Bitcoin volt. Bár eredete némiképp homályos, annyi bizonyos, hogy egy Satoshi Nakamoto nevű (vagy álnevű), ismeretlen szoftverfejlesztő az ősforrás.  Akárki legyen is, ő találta ki a bitcoint, ami nem más, mint egyfajta digitális készpénz: olyan elektronikus valuta, ami kiiktatja a fizetés folyamatából a közvetítőket, például a különféle pénzügyi intézményeket. Teljesen decentralizált, az alapjául szolgáló blokklánc-technológia miatt mégis biztonságos fizetőeszköz (erről korábbi cikkünket a Yettel.Blogon itt találod).

Bár a blokklánc-technológia általánosságban tényleg biztonságosnak mondható, a kriptovalutákkal kapcsolatban visszaélésekre is bőven van példa. De talán még fontosabb, hogy egyelőre az is kérdéses, hogy vajon fizetőeszközként valóban működőképes-e a Bitcoin. Jelenleg leginkább pénzügyi spekulánsok birtokolják és hozzák létre a Bitcoint és egyéb kriptovalutákat, amelyek együttes piaci kapitalizációja a csúcson a 3000 milliárd dolláros értéket is meghaladta. Vagyis tényleg nagy pénzek mozognak a digitális valuták piacán – ennek ellenére jogi értelemben ez a szegmens valódi szürke zóna, a világ nagy részén teljesen szabályozatlan a terület.

A decentralizáció vége: digitális jegybankpénzek

Egy ekkorára nőtt piacot már a világ államai, vagyis a centralizált pénzügyi szabályozói hatalom gyakorlói sem hagyhattak figyelmen kívül. Idén februárban már az Európai Központi Bank is a kriptopiac megregulázásáról nyilatkozott. A szabályozással egy időben azonban egy még érdekesebb folyamat is elindult: az államok, pontosabban azok jegybankjai elkezdték felismerni a kriptopénzekben rejlő lehetőséget.

A digitális jegybankpénzek (CBDC, Central Bank Digital Currency) tulajdonképpen az államok jegybankjai által kibocsátott kriptovaluták. Ezek tulajdonképpen elektronikus pénzként, vagyis a ma ismert valuták digitális verziójaként működnének, ami a hagyományos pénzhez viszonyítva jelentős előnyökkel járna:

  • Mivel a tranzakciók közel valós időben történnek, a digitális jegybankpénzek használata lehetővé tenné az azonnali adatgyűjtést (például nem havi inflációról vagy pénzforgalmi volumenről beszélhetnénk, hanem az egy másodperccel ezelőtti adatokat vizsgálhatnánk).
  • Könnyebb lenne lefülelni a gyanús pénzmozgásokat, pénzmosást, adócsalást.
  • A lakosság kockázatmentes pénzeszközhöz és megtakarítási formához jutna.
  • Segítségével az államok célzott támogatásokat nyújthatnának a lakosságnak, például olyan kriptopénzek formájában, amit csak egy meghatározott célra (pl. élelmiszerre) lehet felhasználni.

A svéd Riksbank és a kínai People’s Bank of China már javában dolgoznak saját megoldásukon, de a döntéshozók már hazánkban is vizsgálják a digitális jegybankpénzek kérdését. Ha sikerül kidolgozni egy működő modellt, a CBDC valódi elektronikus pénzként funkcionálhat majd, ezzel megreformálva egész pénzügyi rendszerünket, és egy csapásra elhozva a pénz jövőjét.

Kriptovaluták és NFT-k az ukrán válságban

Érdekes lépcsőfok a kriptopénzek és a digitális jegybanki valuták között az a változás, amit a tragikus orosz-ukrán háború során tapasztalhattunk a közelmúltban. Ukrajna még a válságot megelőzően előbb tiltotta, majd pedig legalizálta a kriptopénzek használatát az országban. A háborús helyzetben pedig a megtámadott Ukrajna már hivatalossá is tette a kriptopénzek használatát: az ország kormánya Twitter-üzenetben kért adományokat két kriptotárcára, hogy a nemzetközi közösség így is támogathassa a védekezést. A két tárcán nyolc órán belül több mint 5 millió dollárnyi adomány gyűlt össze, később pedig már 50 milliós összegről is beszámoltak.

Ukrajna nemcsak a kriptovaluták terén bizonyult úttörőnek, hanem a Yettel.Blogon már megismert NFT-k (nem helyettesíthető tokenek) használatában is. Az ukrán hatóságok egy nagyszabású projekt keretében létrehoztak egy NFT-alapú művészeti gyűjteményt Metatörténelem: a háború múzeuma néven. A digitális képsorozat minden darabja a 2022 februárjában kezdődött orosz-ukrán konfliktusra emlékezik, a gyűjtemény árverésének bevételei pedig a háborús védekezést támogatják. Ukrajna digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettese, Aleksz Bornyakov tájékoztatása szerint a befolyt összegekből a hadseregnek vásároltak készleteket és eszközöket, például golyóálló mellényeket, sisakokat, élelmiszert és gyógyszereket.