Az elmúlt évtizedben rengeteget lehetett hallani a blockchainről, azaz a blokkláncról, azonban a legtöbb ember számára ma sem kézenfekvő, hogy mi ez az egész, arról pedig a szakértők is vitatkoznak, hogy mire fogjuk használni a jövőben a technológiát. Ebben a sorozatban a blokklánc működését, a benne rejlő lehetőségeket és a hozzá kapcsolódó fogalmakat mutatjuk be, mert nem véletlen, hogy ez az utóbbi évtized egyik legtöbb visszhangot keltő gazdasági témaköre.

Oszd meg és uralkodj

A blokklánc lényegében egy decentralizált, megosztott főkönyv, amit a hagyományos bankok adattárolási modelljével szembe állítva a legegyszerűbb megérteni. Tradicionálisan a bankok minden ügyfelekkel kapcsolatos adatot; számlaszámot, egyenleget, tranzakciót egy központi adatbázisban tárolnak, melyhez kizárólag a bank fér hozzá.

Ezzel szemben a blockchain a hozzá kapcsolódó felhasználók között elosztott adatbázis: minden felhasználó csomópontként funkcionál, azaz tárolja az adott blokklánc összes adatát annak létrejöttétől kezdve a jelen időpontig. – Éppen úgy, ahogy a pontszámlálós kártya- vagy társasjátékok során minden játékos egy-egy papírlapon vezeti a játék állását, amit aztán körönként egyeztetnek, hogy biztosan ne fordulhasson elő, hogy valaki csal.

A blokkok adatcsomagokat tárolnak, pénzügyi tranzakciók esetében ezek a tranzakciókat és a hozzájuk kapcsolódó adatok listáját jelentik. Amikor egy felhasználó egy új tranzakciót akar végrehajtani, akkor az ebből összeállított időbélyeggel és digitális aláírással ellátott adatcsomagot beküldi a hálózatba, amely, ha minden feltételnek megfelel, jóváhagyást kap a többi felhasználótól és beépül a láncba.

A biztonság ára

A központi szerv hiányának legnagyobb előnye a támadhatatlanság: ha például egy hacker vagy rosszindulatú felhasználó megpróbálja megváltoztatni a nyilvántartott adatokat, akkor azt a központosított rendszer esetében maximum a korábban mentett adatokból lehet visszaállítani, míg a blokklánc esetében az újonnan bevitt adatokat minden csomópont visszautasítaná, mivel azok nem egyeznek azokkal, amiket mindenki más tárol.

A blokkláncban tárolt adatok tehát virtuálisan manipulálhatatlanok – csak úgy lehetne megváltoztatni őket, ha az adott lánc felhasználóinak 51%-a összefogna annak érdekében, hogy meghamisítsák az adatbázist, ami nyilvánvalóan több mint valószínűtlen.

Ellenben miután a kényes adatok másolatával minden felhasználó rendelkezik, kulcsfontosságú ezek megfelelő titkosítása: a blokklánc rendkívül bonyolult kriptografikus algoritmusokat használ ennek biztosítására. Ezért van szükség minden felhasználó részéről jelentős számítási és tárolási kapacitásra.

Jó, de mire jó?

A decentralizált adattárolás technológiája számos lehetőséget rejt magában: a pénzügyi szektor és a kriptovaluták mellett minden olyan területen érdemes lehet alkalmazni, ahol digitálisan hitelesített adatok biztonságos tárolására van szükség.

Habár a technológia alapjaiban változtathatná meg az egészségügy, az ingatlanipar, a személyazonosítás és a számítógép-biztonság adatkezelését, a szép remények ellenére egyre többet lehet arról hallani, hogy a technológiától várt világmegváltó eredmények elmaradnak – és talán nem is fognak elérkezni.

Ez részben annak köszönhető, hogy a döntéshozók részéről sokkal magabiztosabb hozzáállás volna szükséges a valódi változások eléréséhez. Másrészt azok a területek, ahol tényleges paradigmaváltást jelenthetne a decentralizált adattárolásra való áttérés, tipikusan szigorúan szabályozottak és nagyon komplexek, ezért az ilyen fokú átalakításuk is hosszadalmas, lassan mozgó folyamat.

A Harvard Business Review négy évvel ezelőtt alapvető technológiának titulálta a blockchaint, amennyiben az ­– szemben az úgynevezett zavaró (disruptive) technológiákkal, melyek megjelenésükkor megszakítják az addigi gyakorlatot, teljesen és azonnal felváltanak egy technológiát – alapjaiban tudja megváltoztatni az emberiség életét, és éppen ezért csak nagyon lassan, évtizedek alatt érezhetjük meg a tényleges hatását.

Szép, új világ

Ezt támasztja alá az is, hogy a 2008-ban feltalált blokklánc legelső gyakorlati felhasználása, a Bitcoin árfolyama – annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan a bármelyik pillanatban bekövetkező halálát jósolták, a konzervatív pénzügyi elemzők pedig minden épeszű embert óva intettek a kriptovaluta-befektetésektől – január elején elérte eddigi csúcspontját: 12.324.907 forintot, és habár volatilitása igen magas, továbbra is növekvő tendenciát mutat. – A sorozat következő cikkében részletesen bemutatjuk, hogyan jutott idáig a Bitcoin (és a legfelkapottabb altcoin, az Ethereum), illetve milyen előrejelzések vannak a következő öt évre vonatkozólag.

A kérdés tehát úgy tűnik, nem az, hogy a blockchain tényleg meg fogja-e változtatni a világot, hanem az, hogy mikor jön el a decentralizált, szép, új világ.