A nagyjából 1981 és 1996 között született Y generáció – vagyis az angolul millennialsként hivatkozott, ma körülbelül 27 és 43 év közötti korcsoport – volt az első generáció, akinek életében megjelent és meghatározóvá vált a közösségi média jelensége. E cikk írója is első kézből tapasztalta, milyen volt létrehozni az első Facebook- vagy Instagram-profilt, és statisztikailag is szignifikáns mennyiségű időt eltölteni ezeken a platformokon az évek alatt.
Most azonban úgy tűnik, hogy az első generációs felhasználók szép lassan kiábrándultak a korábban nagy ígéretekkel debütáló közösségimédia-platformokból. Ők az első olyan korcsoport tagjai, akik az új megoldás iránti kíváncsiságból, “saját döntésükből” regisztráltak ezekre a platformokra (míg az utánuk következő generációkra már erősebb, vélt vagy valós társadalmi nyomás nehezedhetett, hiszen mindenki ott volt ezeken a platformokon). Azonban látva a közösségi platformok felhasználói élményének lassú degradációját, az Y generáció tagjai most egyre nagyobb számban érzik úgy, hogy ideje búcsút inteni a közösségi médiának.
A közösségi média tündöklése – és bukása?
A korai időkben (vagyis a közösségi média megjelenésekor) ezen platformok azt ígérték, hogy közelebb hozzák a globális társadalom tagjait egymáshoz. Egyszerűbbé válik a kapcsolattartás akár távol élő barátokkal, hozzátartozókkal, új ismeretségek köttethetnek, és általánosságban is kinyílhat a világ mindenkinek, aki regisztrál ezekre a platformokra. Ha visszaemlékszünk például a Facebook korai napjaira, azt találjuk, hogy a hírfolyam jó része valóban ismerőseinkről szólt, mindenki lázasan posztolta a képeket a családi nyaralásról, gondolatait a világ alakulásáról, és a kettő közt jóformán bármi egyebet – ezek azonban mind személyes, valódi felhasználók által létrehozott tartalmak voltak.
A felhasználói élmény azonban az évek alatt fokozatosan megváltozott. A nagy technológiai cégek egyre ügyesebbé váltak a felhasználók érdeklődésének feltérképezésében, a hirdetések targetálásában. Mindent elborítottak az álhírek és a gyűlöletbeszéd, a különféle hagyományos vagy natív hirdetések, és influenszerek hada találta meg számításait a közösségi média nyújtotta lehetőségek között. Legújabban pedig a generatív mesterséges intelligencia kiaknázásával érkezett el a számítógépek által létrehozott tartalmak aranykora a főbb platformokon (ide sorolható például a Facebook, az Instagram, a Twitter avagy X, illetve a TikTok is).
Összességében bizonyos szakértők úgy látják, hogy a közösségi média ahelyett, hogy segítette volna, inkább hátrányosan érintette az emberi kapcsolatokat. A Wired egy véleménycikke szerint a tranzakcionális interakciók (a “lájkvadászat” és a pénzügyi érdekek erősebb megjelenése) előtérbe kerülésével kiüresedő közösségimédia-élmény pedig egyre több felhasználónál vezet kiégéshez, érdektelenséghez.
A Twitter csillagának is leáldozik
Pár szó erejéig érdemes kitérnünk a Twitter történetére is. A Twitterként indult, ma már X néven ismert platform Magyarországon soha nem töltötte be igazán azt a szerepet, amit a nyugati világban játszott. De talán nem véletlen, hogy Palvin Barbarától Orbán Viktorig több híresség, politikus, és véleményvezér jelen van a platformon. Bizonyos értelemben ez a felület valósította meg ugyanis legtisztábban a közösségi média eredeti ígéretét: azonnali, érdemi információcserét, a közös célok felé történő dedikált törekvést.
Azonban mióta Elon Musk került az azóta X-re átnevezett cég élére és az új vezetés nem egy kezdeményezése fordult káoszba, egyre többen fordulnak el ettől a közösségi platformtól – márpedig a Twitter felhasználói között felülreprezentált volt a 25-34 éves, Y generációs korosztály, akik a platform teljes felhasználói bázisának több, mint 38%-át adták (míg a Twitter összes felhasználójának 59.2%-a volt 25 és 49 év között).
Hontalanná váló Y generáció
A közösségi médiától elfordulni látszó csoportok több stratégiát követhetnek: sokuk átmeneti szünetet tart, míg mások “új otthont” keresnek – ők adhatják az olyan új platformok törzsközönségét, mint a Mastodon vagy a Threads. Megint mások azonban végképp “leiratkoznak” a közösségi médiáról, és inkább a barátokkal való közvetlen kapcsolattartás egyéb formáit választják – legyenek azok más, azonnali és csoportos üzenetküldésre alkalmas applikációk, vagy hagyományos hús-vér találkozók.
Mindezek a trendek a közösségi médián hirdetőket is változtatásokra fogják sarkallni. Azt még korai megítélni, hogy pontosan milyen stratégiákat lehet érdemes követni a jövőben, de a Yettel Business Blogon továbbra is követni fogjuk a közösségimédia-használat változását!