Kína a legtöbb vállalkozás számára nehéz terep – de az mégis meglepő, hogy a világ legtöbb pontján szinte mindenható technológiai óriásoknak is beletörött a bicskája a kínai piacba. Márpedig ma azt látjuk, hogy egymás után vonul ki Kínából a Facebook, a Yahoo, a LinkedIn, és a Google is. De mi áll a dolog hátterében, és mit jósolnak a jelek a jövőre nézve?

Nagy piac, nagy lehetőség

A kezdeti időkben mindegyik nagy techvállalat belépett az 1,4 milliárdos lakosságú Kína hatalmas piacára. A 2000-es évek elején a Google elindította a lokalizált keresőjét, az évtized közepén pedig már saját kínai leányvállalata is volt a keresőóriásnak. 2014 óta a kínai üzleti közösség is használhatta a LinkedIn szolgáltatását, de jelen volt az országban például a Yahoo, a Microsoft és az Apple is.

Ez utóbbinak ráadásul nemcsak hatalmas és jól jövedelmező piacot jelent Kína (hiszen csak 2021. harmadik negyedévében 15 milliárd dollár bevétele volt Kína és Tajvan piacáról), hanem a cég beszállítói lánca is nagyban támaszkodik a kínai gyártásra. Az Apple ezért utolsó mohikánként még ma is jelen van a piacon, míg a többiek sorra kiszorultak az országból.

Szorul a hurok

Időközben persze felépültek a nagy techvállalatok kínai versenytársai is: olyan cégek, mint a Baidu, az Alibaba, a Tencent, vagy a Huawei és a Xiaomi. Ezek nagyjából a nyugati vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak kínai megfelelőit kínálják, de nem fáj a szívük a kínai állam által megkövetelt cenzúra miatt. Piaci súlyuk Kínában jelentősen nagyobb, mint a nyugati vállalatoknak valaha is volt.

Ezzel párhuzamosan pedig elindult a nyugati cégek kiszorulása az ázsiai ország piacáról. 2009-ben, egy xinjiangi felkelés után betiltották a Facebook, a Google, és a Twitter szolgáltatásait, hiszen a vállalatuk nyugati hátországuk miatt nem támogatják nyíltan a cenzúrát. Bár tíz évvel később úgy tűnt, a Facebook mégis új céget indíthat Kínában, a döntéshozók egyetlen nap után (!) visszavonták az engedélyt. 2021-re már elhagyta a kínai piacot a Yahoo, a LinkedIn, és a masszívan népszerű Fortnite című játékot gyártó Epic Games játékfejlesztő is.

Épülőben a kínai internet

A probléma sokrétű, de alapvetően arra vezethető vissza, hogy az ázsiai ország kormánya saját internet építésébe kezdett, ahol vasfegyelemmel cenzúrázza az elérhető tartalmakat. Az Aranypajzs-projekt keretében 2003-ban elindult a Kínai Nagy Tűzfal felépítése, melynek megerősített változata 2012-ben lépett életbe.

A becslések szerint 30.000 kínai rendőr által működtetett tűzfal célja, hogy kiszűrje a független hírforrásokat, nyugati keresőprogramokat, illetve az olyan témákat, mint például a Dalai Láma, Tibet függetlensége, Tajvan vagy Hong Kong helyzete, vagy akár a Tienanmen téri 1989-es események.

A nyugati cégek számára emellett a szabályozási környezet is egyre barátságtalanabb. A 2017-ben életbe lépett kiberbiztonsági törvényt 2021-ben követte az adatbiztonsági törvény (Data Security Law, DSL), majd 2021 novemberében elkészült a kínai GDPR-ként emlegetett Personal Information Protection Law (PIPL) is. Ez utóbbi jelentősen szűkíti a cégek mozgásterét az általuk tárolt személyes adatok mennyiségét és jellegét illetően. A PIPL a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi szabályzata, az azt megsértő cégek pedig súlyos (7,8 millió dolláros, vagy az éves bevételük akár 5%-ig terjedő) bírságot kockáztatnak. Más kérdés, hogy a PIPL csak a cégek kezét köti meg, a kínai államra nem terjed ki a hatálya.

A szabályoknak való megfelelés (illetve a meg nem felelés) nagy költsége és az erős szabályozási bizonytalanság olyan kedvezőtlen piaci környezetet teremtett a nyugati techvállalatoknak, amiatt sorra Kína elhagyása mellett döntöttek. E cikk írásakor a nagy tech-ötösfogat, vagyis az Alphabet/Google, a Facebook, a Microsoft, az Apple és az Amazon közül már csak az Apple van jelen az országban. Minden küzdelmük ellenére úgy fest, csak a kínai törvényhozók döntésétől függ, meddig maradhat fent a működésük az országban.