A közösségi média már jó ideje a digitális marketing egyik legfontosabb területe. A színtér ráadásul folyamatosan változik: folyton új platformok, és velük új tartalomtípusok jelennek meg.

Jelen cikkünkben a különböző platformok legfontosabb tartalmi formátumait vesszük sorra, hogy ezzel is segítsük olvasóinkat eligazodni a közösségi médiás tartalomfejlesztés olykor kacskaringós útján.

A tartalomgyártásról, mint az online marketing alapjáról már írtunk a Yettel Business Blogon, és egy hatékony tartalomstratégia kialakításának folyamatát is górcső alá vettük. Ugyanitt említést érdemel korábbi cikkünk, amiben a 7 legfontosabb tippet vettük sorra, amelyek segítenek hatékonyan alkalmazni a közösségimédia-marketinget.

Lássuk tehát a legfontosabb tartalomtípusokat, és a hozzájuk passzoló közösségimédia-platformokat a SearchEngineJournal cikke alapján!

  1. Rövid videók

Az új klasszikusok, vagyis a rövid videók az elmúlt években meghódították a közösségi médiát. Nem kis részben a TikTok sikerének farvizén mára ez a formátum vált a legnépszerűbbek egyikévé egy rakás közösségi felületen.

Ez a kategória elméletben a 10 percnél rövidebb videókat takarja, de a felületeken általában a “minél rövidebb, annál jobb”-elv érvényesül. A legtöbb ilyen videó nagyjából 0-3 perces. A formátum hódít a TikTokon, az Instagramon (Reels), és persze a YouTube-on (YouTube Shorts) is.

A rövid videók sikere összefüggésbe hozható a modern digitális világ alapvető jellemzőivel: a minden irányból áramló információtömegben a rövid, könnyen befogadható, vizuális tartalmakat keresik a felhasználók. Az is a formátum nagy előnye, hogy sokrétűen (és több platformon) használható: az üzenetünket érdekesen tömörítő történetmesélés mindenhol sikerre számíthat. Akár termékünkről videózunk, akár egy “esettanulmányt” készítünk (pl. melegburkolóként egy elkészült megrendelést, vagy SEO-tanácsadóként egy ügyfelünk felívelő látogatottsági számait dokumentálva), a videók megfelelő formátumot biztosítanak üzenetünk átadásához.

A videók létrehozása munkás ugyan, de egy sor hasznos rendelkezésünkre áll: ott van például a videókat generáló mesterséges intelligencia-megoldások egész garmadája (pl. az OpenAI Sora), de Meta felületein is egyszerűen (akár sablonok használatával) hozhatunk létre saját Reels videókat, a Google pedig mesterséges intelligenciával segíti videós hirdetéseinket, hogy a legjobb eredményt érjék el a világhálón.

  1. Felhasználók által generált tartalmak

Nem lebecsülendő kategória az UGC (user-generated content), vagyis felhasználók által létrehozott tartalmak köre sem. Ez a formátum ugyanis az interakció és az egyenlőség megvalósításával maximálisan kihasználja a közösségi média erejét. Olyan független felhasználók tartalmairól van szó, akik saját akaratukból készítenek valamilyen tartalmat cégünkről vagy márkánkról. 

Ha egy ilyen tartalom pozitív fényben tünteti fel vállalkozásunkat, az meggyőzőbb lehet a többi felhasználó (potenciális vásárlóink) szemében, mint ha magunkról állítanánk csupa jót. A tartalom megosztása ráadásul közvetlen interakciót jelent egy felhasználóval, így közelebb hozva követőinket és sok munkával talán lassan valódi közösséggé kovácsolva őket. A “szájról szájra marketing” (WOM, word of mouth) a hitelesség miatt az egyik leghatékonyabb formája a marketingnek. 

Az ebbe a kategóriába tartozó tartalmak sokfélék lehetnek (dönthetnek úgy felhasználóink, hogy képet vagy videót töltenek fel, de véleményt is írhatnak, vagy direkt üzenetben kereshetnek meg minket egy-két kedves szóval, de az sem példa nélküli, hogy egy felhasználó verset ír kedvenc termékéhez/szolgáltatójához). Ezeket több formátumban is feldolgozhatjuk, kis fantáziával gyakorlatilag bármilyen minőségi visszajelzés lehet egy blogbejegyzés, egy Instagram-post, vagy egy rövid videó alapja.

  1. Élőzés

A magyar influencerek körében jól ismert az “élőzés”, vállalatok azonban ritkábban, főleg különleges eseményekkor alkalmaznak élőben közvetített tartalmakat. Mutatnak jelek arra, hogy ez egy kihagyott ziccer: az Instagram, a YouTube, és a TikTok is dedikált funkciókkal segíti az élő közvetítések létrehozását, tehát a formátum közel sem olyan elérhetetlen, mint azt esetleg gondoljuk. Az élőzés ráadásul igazán közel hozhatja vállalkozásunkhoz a social mediás közösségünket, hiszen egyfajta “színfalak mögötti”, közvetlen élményt kínál.

  1. Kérdések, szavazások, és nyereményjátékok

Amint azt a felhasználók által generált tartalmak tárgyalásakor már érintettük, a közösségi média lelke az interakció, a minél közvetlenebb kapcsolat létrehozása követőinkkel. Ennek jó eszközei a különféle kérdések, szavazások, és nyereményjátékok. Előbbiekre több platform is kínál beépített megoldásokat (lásd például a Facebook szavazás funkcióját), de egyszerű szöveges posztként is jól működnek például a befejezetlen mondatok, ahol a felhasználók kommentben adhatják meg saját megoldásukat. A legtöbb like-ot kapott “pályaművet” díjazhatjuk is.

A szórakoztató és bevonódást segítő jelleg mellett a kérdések és szavazások segítségével valóban értékes információkra is bukkanhatunk, a kapott válaszok tanulságainak levonása pedig újabb tartalmakat eredményezhet. Efféle kérdéseket és szavazásokat nem csak a Facebookon, de a LinkedInen, X-en és a Redditen is létrehozhatunk.

  1. Influenszerek

Az influenszer marketingről már mi írtunk korábban, rámutatva, hogy milyen influencerekkel, és milyen célok érdekében működhetünk együtt. A legfontosabb sikertényezőket is azonosítottuk: a közönség ismerete, aktivitás és elérés, hitelesség, illetve eredeti üzenetek használata. Ezek segíthetnek közelebb hozni a közönséget vállalkozásunkhoz – ráadásul az influenszerek esetleg új nézőket is bevonzhatnak követőink közé.

Ezek a legfontosabb szempontok, amiket szem előtt kell tartanunk, ha influenszerekkel szeretnénk együtt dolgozni. Ne feledjük, az efféle tartalmak kulcsa a hitelesség! Az influencer marketing több platformon is kiválóan tud működni, pl. az Instagramon, TikTokon, YouTube-on, de a Magyarországon kevésbé használt Twitch-en is.

  1. Infografikák, táblázatok, webinárok

Az edukatív jellegű tartalmak örökzöldnek tekinthetőek. Egy jól sikerült közösségi médiás kérdés (illetve az arra kapott válaszok) alapján könnyen létrehozhatunk valamilyen egyszerű vizualizációt. 

Az egyszerűbb diagramok után a következő lépést az infografikák jelentik. Bár általában komolyabb grafikai munkát igényelnek, ehhez is segítségül hívhatjuk a mesterséges intelligencia-alapú képgenerátorokat, vagy a számtalan online képszerkesztő applikáció valamelyikét. Egy téma még teljesebb körű feldolgozását teszi lehetővé a webinar (magyarra webináriumként átültetett) formátuma. Egy jó webinar egy szűk témát tárgyal a lehető legmélyebben, meghívott szakértőkkel feldolgozva azt.

Az ehhez hasonló informatív tartalmak univerzálisan használhatóak: Facebookon és Instagramon ugyanolyan jól működnek, mint az X-en vagy LinkedInen. A webinarok és hasonló események általában inkább a professzionális közönséget vonzzák, így a LinkedIn lehet a legjobb platform ezek “terítésére”.

  1. Humor és nosztalgia

A kellő ízléssel és közönségünk ismeretével megformált humoros üzenetek (melyekben akár mémeket és GIF-eket is használhatunk) kiválóan tudnak működni több felületen is. Bizonyos közösségi platformok (például a Facebook) beépített GIF-funkciót is kínálnak. A Facebook és az X mellett az Instagramon is használhatunk ilyen rövid, humoros képsorokat reakcióként egyes üzenetekre vagy kommentekre. A mémek pedig aztán valódi jolly jokered van.

A humor mellett a nosztalgiára is érdemes lehet építeni. Amint azt korábbi cikkünkben taglaltuk, a nosztalgikus tartalmak népszerűek a felhasználók körében, mivel érzelmi húrokat pendítenek meg, így nagyobb eséllyel váltanak ki valamilyen (pozitív) reakciót.

A céljainknak megfelelő tartalomtípusok kiválasztásával és az azoknak legmegfelelőbb platformokon történő elhelyezéssel jelentősen megdobhatjuk közösségimédia-kampányaink hatékonyságát. Érdemes tehát alaposan tanulmányozni célcsoportunkat, meghatározni, melyik platformokon érhetjük el őket, majd kiválasztani pár olyan tartalomtípust, amit potenciálisan sikeresnek ítélünk, és próbának vetni alá az elméletet. Az eredmények ismeretében pedig tovább finomíthatjuk megközelítésünket.