A hagyományos hirdetési formák digitalizációjával párhuzamosan egy másik, a (digitális) fogyasztói szokások megváltozását lekövető trend is felfutott.

Blogok és aktív közösségimédia-oldalak ezrei jelzik, hogy a content-, avagy tartalommarketing sokéves térnyerése már a kis- és középvállalati szektorban sem újdonság. De mire érdemes figyelni 2024-ben, ha igazán hatékony és sikeres tartalomstratégiát szeretnénk kialakítani? A SEMRush infografikája felvázolja a legfontosabb szempontokat.

Tartalommarketing alapok

A tartalommarketing lényege a valóban hasznos, releváns tartalmak létrehozása és eljuttatása a  potenciális fogyasztók lehető legtágabb köréhez. Ők sok esetben keresés útján vagy a közösségi médián keresztül jutnak el a tartalomhoz, ezzel akár forgalmat generálva a weboldal számára is, ami így egyre feljebb léphet a keresők rangsorában.

A különféle tartalmak létrehozása és okos kezelése azonban számtalan más módon is segítheti egy kis- vagy középvállalkozás sikerét. A weboldal szövegezésén és a blogbejegyzéseken (amelyek közvetlenül érintik a SEO-t, vagyis a keresőoptimalizálást) kívül ebbe a témakörbe sorolhatóak az emailek (email marketing), hírlevelek, közösségimédia-bejegyzések, de akár olyan, sokaknak talán még egzotikusnak tűnő formátumok is, mint a podcastok, e-könyvek, vagy akár a videók.

Egy kisvállalkozás vezetőjeként meg kell értenünk, hogy a tartalommarketing analógiája a sprint helyett egyértelműen a maratonfutás: jó minőségű tartalmat létrehozni nem könnyű, és hosszú távú stratégiát igényel – de a kitartó munka meghozza gyümölcsét. Lássuk, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni egy sikeres marketingstratégia kialakításához!

Hatékony tartalomstratégia a gyakorlatban

Írjuk le stratégiánkat!

A content marketinget legsikeresebben alkalmazó vállalatok 80%-a rendelkezik dokumentált tartalomstratégiával.

A pontos üzenetek célbajuttatása, a megfelelő kulcssszavak használata, és a hatékony kommunikáció érdekében jó ötlet egy tartalommarketing-stratégiához, és egy kapcsolódó naptárhoz igazodva megtervezni tartalomfejlesztési tevékenységünket. A tervben meghatározzuk a céljainkat, a sikert jelző mérőszámokat, és definiáljuk a folyamatokat. A tartalomfejlesztési naptár pedig pontos ütemtervet szolgáltat az elkészíteni tervezett anyagokhoz, segítve a korai felkészülést és a határidők betartását.

A naptár kialakítása azért is fontos, mert – függetlenül attól, hogy blogról vagy más felületről beszélünk – a tartalmak konzisztens, rendszeres időközönként történő közzétételét a felhasználók és a keresőalgoritmusok is értékelik. De egy naptár hozzásegíthet olyan kapcsolódó témák felfedezéséhez is, amelyek további forgalmat vonzhatnak be weboldalunkra.

Közönség és fogyasztói perszónák

Ahhoz, hogy tartalomstratégiánk szilárd alapokon álljon, ismernünk kell közönségünket, akik számára érdekes tartalmakat igyekszünk majd előállítani. Kezdjük jelenlegi vásárlóink meginterjúvolásával, illetve elemezzük az ágazatunkra jellemző trendeket. Vessünk egy pillantást arra is, hogy versenytársaink milyen vásárlói csoportokat céloznak meg tartalmaikkal.

Egy (vagy több) fogyasztói perszóna (buyer persona) körülírása segíthet mélyebben, emberileg viszonyulni közönségünkhöz. A fogyasztói perszóna egy fiktív, de megszemélyesített és tulajdonságokkal felruházott (pl. Iván, a 38 éves hegymászó családapa, hobbiasztalos) személy, cégünk ideális vásárlójának minél részletesebb leírása. Tartalomgyártás közben elsősorban ezen perszóna érdeklődését, céljait, jellemzőit vegyük figyelembe. Az is sokat segíthet, ha tisztázzuk, kiket nem szeretnénk célozni tartalmainkkal.

Ismerjük jelenlegi helyzetünket

Kulcsfontosságú, hogy mérni tudjuk (és mérjük is) jelenlegi tartalmaink teljesítményét, így a mai helyzethez tudjuk majd viszonyítani tartalmi stratégiánk sikerét, és folyamatosan alakíthatjuk azt, növelve hatékonyságát. Határozzuk meg, melyek a fontos mérőszámok, és igyekezzünk mintázatokat megfigyelni (pl. ha egy adott téma sok like-ot kap a közösségi médiában, de nem hoz érdemi vásárlói érdeklődést).

Keressük meg a legjobban teljesítő kulcsszavakat, témákat, formátumokat és csatornákat, és használjuk ezeket az információkat a tartalomnaptár megtervezésekor. Azonosítsuk azokat a tartalmakat, amelyekre ráférne némi frissítés – például nem feltétlenül kell új blogposztot írni, ha egy aktualizáció és bővítés új fényt adhat a régi tartalomnak.

Indulhat a tartalomfejlesztés

Ha a fentiekkel végeztünk, megkezdhetjük a tartalmak létrehozását. Ügyeljünk rá, hogy eredeti, valóban segítőkész, és vállalkozásunk saját hangján megszólaló tartalmakat készítsünk – amely azonban a megfelelő kulcsszavakat is tartalmazza. Fedjük le a témák és formátumok minél tágabb körét, hogy azok teljesítményét elemezve dönthessünk a továbbiakról.

Általánosan elmondható, hogy a videók továbbra is a legnehezebben létrehozható, de legnagyobb sikerű tartalmak – de ne feledjük, hogy ezeket “újra is hasznosíthatjuk”. Vagyis egy videóból készülhet infografika, blogposzt és több közösségimédia-tartalom is. Követőinket is buzdíthatjuk a tartalmak létrehozására és beküldésére, amelyeket például vendégposztok formájában tehetünk közzé.

Tervezzük meg, milyen csatornákon fogjuk terjeszteni tartalmainkat

A tartalom létrehozása csak az első lépés. Határozzuk meg azt is, ezután milyen úton juttatjuk el tartalmainkat a megcélzott közönséghez. Saját csatornáinkon túl (blog, weboldal, közösségi média, hírlevél) mérlegelhetünk, hogy érdemes-e fizetett hirdetéseket is használnunk. Tartalmaink “saját jogon” is terjedhetnek, például megosztással vagy jó visszajelzésekkel.

Kísérjük figyelemmel, hogyan teljesítenek tartalmaink

De még ekkor sem dőlhetünk hátra! Hiszen tartalmaink teljesítményét folyamatosan monitoroznunk érdemes, hogy lássuk, mit érdemes másképp csinálnunk a jövőben. Csak így lehetünk biztosak benne, hogy kihozzuk a maximumot tartalommarketing-erőfeszítéseinkből.