Elon Musktól nem szokatlanok a nagyívű elképzelések. Neuralink nevű cége például egy agy-számítógép interfész kifejlesztésén dolgozik, amelynek segítségével gondolatainkkal irányíthatnánk eszközeinket.
Futurisztikusnak tűnik? Pedig már be is ültettek egy kísérleti példányt az első emberi páciensbe.
A Neuralink küldetése
Amint az ismeretes, Elon Musk számos fronton valósítja meg grandiózus elképzeléseit. A legismertebb, nevéhez fűződő vállalat talán az elektromos autókat gyártó Tesla, de ott van az űrrepülésben utazó SpaceX, vagy a nagysebességű alagutakat ásó Boring Company. Talán kevéssé ismert a Neuralink, bár e blog olvasói már értesülhettek az agyba ültethető chipeket fejlesztő vállalkozásról.
A cég azért alakult, hogy minél egyszerűbbé tegye a számítógépek vezérlését. A nehézkes pötyögés és egérrel való kattintgatás helyett a Neuralink egy, az agy elektromos aktivitását figyelő chip beültetésével oldaná meg a kérdést, amely így lehetővé teszi, hogy pusztán gondolatainkkal irányítsuk a számítógépet. Ez persze még a jövő, de a fejlődés tagadhatatlan.
2023 elején azt írtuk, hogy a Neuralink már sikerrel ültette be megoldását patkányok, malacok és majmok agyába is. Az első emberi beültetés akkor már váratott magára. Tavaly szeptemberben azonban a cég megkapta az engedélyt arra, hogy elkezdje a toborzást a Telepátia névre keresztelt termék első humán beültetéséhez. Idén januárban be is ültették az első chipet egy mind a négy végtagjára lebénult emberbe. Februárra az első páciens már fel is épült, a chip segítségével pedig a gondolataival tudja irányítani egy számítógép egérmutatóját.
Hogyan működik a Neuralink terméke?
A Neuralink-implantátum legutóbb bemutatott verziója egy pénzérme méretű eszköz, amelyből 64 darab, a hajszálnál 20-szor vékonyabb dróton összesen 1024 darab apró elektróda lóg ki. Ezek csatlakoznak az agykéreg idegsejtjeihez és szinapszisaihoz (a mozgás szándékáért felelős területen), és fogják annak elektromos jeleit. Ezeket aztán egy külső egységhez továbbítják.
Még ennél is érdekesebb, hogy az elektródák elvileg stimulálni is tudják az idegsejteket, emiatt reménykednek a fejlesztők abban, hogy termékük (elsősorban mozgásszervi) betegségek gyógyítására is alkalmas lehet a jövőben. Az eszközt elsősorban az különbözteti meg többi vetélytársától, hogy vezetékek nélkül működik: kívülről, indukciósan tölthető, így valóban élhető megoldást jelenthet majd a betegeknek. Elon Musk szerint a Neuralink Telepátia nevű eszköze a látás helyreállításában is segíthet majd.
A hipermodern technológiát természetesen folyamatosan fejlesztik és pontosítják, de az implantátum már ma is működőképes: Musk februárban azt nyilatkozta, hogy a páciens már képes gondolataival mozgatni a kurzort. Áprilisban pedig egy videót is láthattunk Noland Arbaugh-ról, arról a válltól lefelé lebénult 29 éves férfiról, aki a képsorok tanúsága szerint könnyedén sakkozik a számítógépén, pusztán a gondolataival vezérelve az egér mutatóját.
Arbaugh azt mondta, hogy a beültetési procedúra könnyű és problémamentes volt, egy napon belül hazaengedték a kórházból. Azóta pedig a sakkon kívül végre másik szenvedélyének is akadálytalanul hódolhatott: a Civilization VI nevű számítógépes játéknak, amit a beültetése ótán 8 órán keresztül pörgetett.
Problémák a Neuralink implantátumával
De az első beültetésen átesett páciens azt sem titkolta el, hogy a technológia távolról sem tökéletes, és a folyamat során azért voltak problémák.
Május elején jelentek meg az első hírek arról, hogy a Neuralink-eszköz elektródákkal gazdagon ellátott “tüskéi” elkezdtek visszahúzódni a páciens agyi szöveteitől, így alacsonyabb sávszélességen továbbítja az adatokat. A híradások szerint a Neuralink szakértői szoftveresen orvosolták a problémát, így még a korábbinál is nagyobb sávszélességen áramlanak az adatok.
A Neuralink beültetett eszközének valószínűleg még kacskaringós az útja a piacképes termékig. Ha azonban eljön a pillanat, az valószínűleg végletesen megváltoztatja majd a ma ismert világot. Akárhogy is, a Yettel Business Blogon mi követni fogjuk a fejleményeket!