Bár a készpénzmentes fizetési formák egész Európában gyorsan terjednek, svájci aktivisták most a készpénz megtartása mellett kardoskodnak.

Cikkünkben bemutatjuk, mik a legjobb érveik a készpénz mellett, és mit gondolnak a kérdésről az EU-tagállamok polgárai.

A készpénz hátrányai

A nagyfokú digitalizáció egyik példája a fizetési megoldások elmúlt években lezajlott forradalma. Mára okostelefonunk vagy bankkártyánk segítségével szinte bárhol fizethetünk Magyarországon is, így a készpénz tartása indokolatlannak tűnik. Európa egészében sincs ez másképp, ahol a kifizetések csupán 59%-a történik készpénzzel (ez az arány 2016-ban még 79% volt).

A jó öreg bankók és érmék bírálói többek között azzal érvelnek, hogy a készpénz kezelése (előállítása, szállítása, tisztítása) költséges dolog. A bankjegyek és fémpénzek egy halom baktériumot hordozhatnak, így a készpénzes fizetés egészségügyi szempontból sem olyan biztonságos, mint digitális alternatívája. 

A készpénz lekövethetetlensége ráadásul teret ad a “szürkezónás” tevékenységek finanszírozásának: a feketepiacon mindenhol ezzel bonyolítják le az ügyleteket. A készpénz használata így olyan jelenségek visszaszorítását is megnehezíti, mint a fegyver-, drog-, vagy az emberkereskedelem.

Miért szeretjük mégis a készpénzt?

Emellett viszont az euróövezet polgárainak 60%-a továbbra is szeretné, ha a digitális formák terjedése mellett a készpénz használata is egy lehetőség maradna. Svájci aktivisták még tovább vinnék a törekvést: törvénybe foglalnák, hogy Svájc továbbra is “készpénzes” ország maradjon.

A Free Switzerland Movement (FBS, Szabad Svájc Mozgalom) csoport aktivistái a szükséges 100.000-nél is több aláírást gyűjtöttek össze a svájci fizetési eszközökről szóló törvény megváltoztatásáért. Azt szeretnék, ha a törvénybe belekerülneegy új passzus, melynek értelmében a pénzügyi vezetőknek kötelező lenne biztosítaniuk, hogy mindig elegendő készpénzállomány legyen az országban. Ezzel tehát az aktivisták azt szeretnék elérni, hogy a készpénzhasználat, mint opció, örökre elérhető maradjon Svájcban (bár a döntéshozók oldaláról nincs olyan törekvés, hogy megszüntessék a készpénzt).

Érveik szerint a digitális fizetési formák lekövethetősége kockázatot jelent, és lehetőséget ad egy megfigyelésen alapuló totalitariánus rendszer felépítésére. Tény, hogy erre Svájcban jelen helyzet szerint kevés az esély, de az aktivisták ennek elvi lehetőségét is kizárnák azáltal, hogy törvényben is biztosítanák az ország összes polgára számára a készpénzhasználat elérhetőségét.

Elvi kérdések és törvényi változtatások ide vagy oda, a fejlett világ polgárai a pénztárcájukkal szavaznak: egy 2017-es Ipsos kutatás szerint az európaiak és amerikaiak több, mint egyharmada boldog lenne készpénz nélkül is, és 20%-uk már akkor sem gyakran használt készpénzt. Ezt a folyamatot tovább gyorsította a járványhelyzet, illetve hazánkban a különféle elektronikus fizetési formák futótűzszerű terjedése is.

Összességében tehát kijelenthető, hogy bár a készpénz nem “megy sehova”, annak használata egyre jobban háttérbe szorul a kényelmesebb fizetési formák felfutásával.