A Szilícium-völgy hagyományosan a technológiai ipar fellegvára. Az ott felépült tudás, a világ legnagyobb techcégeinek hálózata, és persze a kockázatoktól sem visszariadó befektetői tőke jelenléte természetesen helyezte ezt a kaliforniai régiót a legtöbb fontos tech-fejlesztés élére.

Nem csoda, hogy most a mesterségesintelligencia-fejlesztések versenyében is az Amerikai Egyesült Államok viszi a pálmát.

Európában mindeközben a francia Mistral nevű AI-startup volt az első olyan high-tech cég, ami a kontinenst reprezentálta a világ technológiai piacán. A ChatGPT riválisaként is hivatkozott, korábbi Facebook- és Google-alkalmazottak által létrehozott Mistral idén februárban kötött stratégiai megállapodást a Microsofttal, így a francia cég MI-modelljei elérhetővé válnak az Microsoft Azure felhőplatformján. 

A Microsoft ráadásul kisebbségi részesedést is szerzett a Mistralban, a 15 millió euró körüli befektetéssel pedig a Mistral közelebb került az amerikai érdekszférához. A vadnyugati (tech)piaci viszonyok miatt aggódók szerint ezzel az egyetlen európai “unikornis” is veszélybe került. Erről számol be Harrison Stetler érdekes véleménycikke a Jacobinon, melynek tanulságait alább összefoglaljuk.

Mi a baj a Microsoft és a Mistral megállapodásával?

A francia Mistral startup Európa nagy reménysége az AI-versenyben. A 2023-ban alapított és azóta nagyjából 500 millió eurós tőkét bevonó, mára kétmilliárd eurósra értékelt cég az Atlanti-óceán mindkét partján felkeltette a befektetők figyelmét. Idén februárban jött azonban a hír, hogy a Microsoft és a Mistral megkötötték megállapodásukat. 

Ennek értelmében a Mistral legújabb, Large nevű modellje (melyet az OpenAI-féle GPT-4 és az Anthropic-féle Claude 2 versenytársának szántak) elérhetővé válik a Microsoft Azure felhasználóinak számára. A modell több nyelvet is támogat (angol, francia, spanyol, német és olasz), és megjelenésekor kb. 20%-kal olcsóbb volt, mint az akkor legmodernebb GPT-4 Turbo. A Mistral új termékében a mostanában sztenderdnek számító chatbot, a Le Chat nevű csevegőasszisztens is debütált.

Bár ezzel jelenleg még nem jutott részesedéshez a cégben a Microsoft, ez csak idő kérdése, hiszen a 15 millió befektetett euró a következő finanszírozási fordulóban tőkévé konvertálódik. Ez egyébként jelenleg még csak 1% körüli részesedést jelent a cégben, de a veszélyekre most figyelmeztető felszólalók szerint ez csak egy folyamat első lépése.

A két szemben álló álláspont nagyjából a következőképpen foglalható össze:

  • Az egyik fél szerint az európai innovátoroknak szükségük van a nagy amerikai cégek infrastrukturális és technológiai hátterére ahhoz, hogy piaci értelemben is sikeressé váljanak.
  • Míg a másik álláspont arra a gyakorlatra hívja fel a figyelmet, amelynek alapján a Microsofthoz hasonló nagy cégek felvásárolják a technológiailag értékes kis (európai) vállalatokat, azok tudását beolvasztják az anyacégbe, majd felszámolják az eredeti céget. Sokan azt gondolják, a Microsoft befektetése annak a monopolizációt erősítő folyamatnak az első lépése, melynek során a techóriás lassan bekebelezheti a nála jóval kisebb Mistralt.

A monopóliumok elnyomják az európai innovátorokat?

A bejelentés után európai döntéshozók és piaci szakértők is újra megkongatták a vészharangokat. Tudvalévő ugyanis, hogy a Microsoft már korábban bevásárolta magát a mesterségesintelligencia-megoldások terén piacvezető OpenAI-ba (több mint 10 milliárd dolláros befektetésről szóltak az értesülések). Vagyis ezzel a legnépszerűbb MI-modellek fejlesztőire máris “rátenyerelt” a Microsoft, ez pedig felkeltette az európai versenyhatóság figyelmét is. A hatóság már akkor (idén januárban) vizsgálatot indított, most pedig sokan azt várják, hogy a vizsgálatot esetleg kiterjeszthetik a Mistral-befektetésre is.

Az innovatív európai techcégek felvásárlása és technológiáik beolvasztása egy behemót monopóliumba versenyjogilag aggályos – de paradox módon maguknak a cégeknek pontosan ez az érdekük. Egy sikeres, jól teljesítő mesterségesintelligencia-modell kifejlesztése ugyanis csak a siker receptjének egyik fele. Ezután viszont ott van a disztribúció kérdése, vagyis hogy a terméket minél több felhasználóhoz juttassuk el. Erre nincs is jobb megoldás, mint “ráülni” egy Microsofthoz hasonló világcég meglévő infrastruktúrájára, így egy csapásra több millió felhasználóhoz juthatnak el a Mistral termékei.

Az Európai Unió egyébként ambivalensen viszonyul a témához: a fent említett vizsgálaton túl tavaly év végén fogadták el az AI Act-et, amiről mi is cikkeztünk már. Ez a világ első AI-szabályozása, ami kockázati kategóriák szerint rangsorolja a mesterségesintelligencia-megoldásokat, és ezek mentén határoz meg különféle, nagyrészt a transzparenciát erősítő követelményeket. Bár a szabályozás ténye valóban az élvonalba helyezi az EU-t, annak tartalma kevésbé úttörő.

Az EU ugyanis elveszni látszott a fenti dilemmában: egyrészt a francia lobbi által is befolyásolva támogatni akarta az AI-cégeket (főleg a Mistralt), hogy azok az adatok minél tágabb köréhez férjenek hozzá korlátozás nélkül, másrészt védeni is akarta az uniós állampolgárok adatait. 

Szakértői vélemények szerint az eredmény egy olyan felhígított szabályozás lett, ami csak a legérzékenyebb területeket szabályozza, a legtöbb esetben azonban csak transzparenciát vár el az MI-megoldások fejlesztőitől. Az AI Act ráadásul csak privát cégekre vonatkozik, államokra nem, ezért tulajdonképpen lehetővé teszi az állami erőszakszervezetek (pl. a rendőrség) számára, hogy minden eddiginél fejlettebb AI-megoldásokat alkalmazzanak.

A digitális piacokról szóló szabályozás (Digital Markets Act, DMA) az EU másik fegyvere (lehetne) a nagy amerikai techcégek monopóliuma elleni harcban. A szabályozás azonban még az AI-korszak előtt született, főleg a nagy szolgáltatók saját alkalmazásboltjaira vonatkozik, így ahhoz, hogy ma is hatékonyan alkalmazható legyen, ki kéne bővíteni. Iparági szakértők szerint ettől sem kell tartani: bár az amerikai technológiai cégek fenyegetnek azzal, hogy bármilyen szigorú szabályozás esetén kivonulnak az európai piacról, ezt valójában nem tehetik meg, hiszen ebben az esetben a kínai cégek örömmel a helyükre lépnének… 

Kijelenthető tehát, hogy a mesterségesintelligencia-piac szabályozása még bőven nem lejátszott meccs, a legújabb fordulatokat pedig továbbra is követni fogjuk a Yettel Business Blogon!