A globális vállalatok érdekes és tanulságos sikertörténeteit bemutató sorozatunkban feldolgoztuk már a dán gyógyszeripari cég, a Novo Nordisk történetét, de bemutattuk az Nvidia sztoriját és a Samsung kezdeteit is. Sorozatunk legújabb részében most egy világhírű technológiai cég, az AMD történetét dolgozzuk fel.

Az AMD, vagyis az Advanced Micro Devices egy amerikai alapítású multinacionális cég, amely számítógépes processzorok és kapcsolódó technológiai termékek tervezésével (és korábban gyártásával is) foglalkozik. A cég termékei között találunk mikroprocesszorokat, alaplap-chipeket, grafikai processzorokat és más technológiai megoldásokat. 

Bár a kaliforniai cég neve talán ma még kevés háztartásban ismert, legfőbb vetélytársa, az egy évvel korábban alapított Intel neve már ismerősen csenghet – márpedig az AMD bizonyos piacokon már régóta szorongatja a félvezetőipar jól ismert óriását.

Az AMD története a kezdetektől napjainking

Az Advanced Micro Devices-t 1969-ben hozta létre technológusok egy csoportja Walter “Jerry” Sanders vezetésével. A cég története memóriachipek és más számítógépes részegységek gyártásával indult. A vállalat csak később terjesztette ki tevékenységét a mikroprocesszorok gyártására, ezzel a lépéssel pedig a 2000-es évek elején jelentős növekedést könyvelhetett el.

Az ezredforduló első évtizedében Athlon és Opteron nevű processzorainak köszönhetően gyorsan nőtt az AMD. Azonban a 2010-es évek eleje megtorpanást hozott: a cég nehezen tudta tartani a lépést a nagy vetélytárs, az Intel innovációival, amelyek egyre gyorsabb és erősebb processzorokat eredményeztek. Az AMD csak az évtized végén, a Ryzen processzorok nagy sikerének köszönhetően tudta visszanyerni piaci részesedését, ami mára a PC-k (személyi számítógépek) piacán nagyjából 20%-os, a szerverek esetében pedig 24%-os.

Az AMD a számítógépes játékok világában megkerülhetetlen szereplő, chipjei számos konzolban ott ketyegnek. A szerverprocesszorok piacán pedig mára gyakorlatilag prémium beszállítónak tekinthető, ahol a cég bevétel alapján számított piaci részesedése még magasabb is, mint az eladott darabszám alapján számolt arány. Vagyis ezen a jövedelmező piacon az AMD gyakorlatilag meg tudta fordítani a “papírformát”, és letaszította az Intelt a trónról.

Az AMD sikerének titka(i)

Az AMD (bevallottan viszontagságoktól sem mentes) sikersztorija számos tanulságra mutat rá. 

A korai időkben sokat segíthetett, hogy az AMD 1981 végén partnerségi megállapodást kötött az Intellel. A személyi számítógépét éppen csak kifejlesztő IBM ugyanis az Intel x86-os processzorait kívánta használni termékeiben – de csak azzal a feltétellel, ha azok az Intelen kívül egy másik cégtől is beszerezhetőek. Az Intel és az AMD ezért egy 10 évre szóló megállapodást kötöttek, amelynek értelmében gyakorlatilag megismerhették és gyárthatták egymás technológiáit. A két cég egészen 1991-ig (az AMD által tervezett Am386 chip bevezetéséig) így nem is igazán számított vetélytársnak.

A jó helyezkedés szintén fontos sikertényező lehetett: az AMD már korán, 1980-ban elkezdett félvezető-termékeket gyártani az akkoriban már gyorsan növekvő telekommunikációs szektornak. Hasonlóan fontos megemlíteni, hogy az AMD az elsők között fordult a számítógépes játékok piaca felé. A játékpiac az Intel számára kevésbé lehetett vonzó, hiszen a konzolok gyártói nem magukon a gépeken, hanem a játékok eladásán akartak keresni. Ezért aztán a konzolok hardverének megtervezése és gyártása is kevés profittal kecsegtetett – azonban hamar erős kapcsot vont a játékosok és az AMD közé, ami hosszabb távon kifizetődőnek bizonyult. 

Az sem elhanyagolható, hogy az AMD minden válságos időszakban úgy döntött, hogy befektet az innovációba, az ultramodern termékek fejlesztésébe. Így mindig előre tudott menekülni, ami jelenleg leginkább a felhőszolgáltatások irányába történő nyitást jelenti.

Ez tehát az AMD sikersztorija, amiből kiderül, hogyan lett az Intel apró vetélytársából a félvezető- és processzorpiac megkerülhetetlen szereplője néhány évtized alatt.