Letűntek már az idők, amikor a “külföldi kiküldetés” nagy esemény volt a Magyarországon működő vállalatok életében. A globalizációval felgyorsult gazdasági környezetnek régóta velejárói az üzleti utak.

Üzleti utazás a közelmúltban

A globális gazdasági vérkeringés felgyorsulásával párhuzamosan felfutó üzleti célú turizmus szép éveket tudhat maga mögött. A világgazdaság szereplői 2001-ben üzleti utazásokra összesen 564 milliárd dollárt költöttek. Ez a szint 20 év alatt 2021-re 2,5-szersére (egész pontosan 1431 milliárd dollárra) nőtt – hogy aztán a pandémia alatt példátlanul bezuhanjon.

A járványidőszak az üzleti utazásban is átmeneti, kényszerű szünetet jelentett, és a piac még ma sem tért magához teljesen. A digitalizálódó üzleti környezet és a fenntarthatósági célok miatt talán nem is fog visszatérni a járvány előtti szintre, de ez nem azt jelenti, hogy az üzleti turizmus megszűnt volna.

Az üzleti élet nagyarányú digitalizációjának másik oldala, hogy a világhálóra csatlakoztatott eszközeink használata külföldön is létszükségletté vált. Ezt biztosítják a Yettel Világ Net roaming csomagjai, amikkel akár pár napra is vásárolhatunk külföldön felhasználható adatmennyiséget készülékeink számára a világ számos országában, a Balkántól Ázsiáig. A továbbiakban két olyan különleges országot mutatunk be, amik talán nem is jutnak eszünkbe, ha utazási célpontot választunk. Pedig mindkettő kiemelkedően szép, és kulturálisan izgalmas – a Yettel EU-n kívüli 2. díjzóna tagjaiként a roaming lehetősége is adott.Tajvan: a kis tigris, ami már elrugaszkodott.

A Kína partjainál elhelyezkedő Tajvan történelme sokban összefonódik a szigetvilágot saját részének tekintő óriási ország történetével, de kultúráján nyomot hagytak a japán és holland megszállás napjai is. Egy üzleti utazó szemével Tajvan egy igazi high-tech nemzet gyorsan növekvő gazdasággal.

Az ázsiai kis tigrisek egyik tagjaként Tajvan a 20. században jelentős fejlődést produkált, gazdasága GDP-összehasonlításban ma a világ 21. legnagyobbja. Tajvan dinamikus, exportorientált gazdaságának motorját a kis- és középvállalkozások jelentik. A technológiai szektor különösen erős: az elektronikai ipar, félvezetőgyártás és a digitális eszközök gyártásának értékláncában Tajvan kiemelt szereplő, egyúttal a startupok kedvelt célpontja.

Üzleti utazóként is szemet gyönyörködtető a Tajvanra jellemző buddhista és taoista templomok sokasága, de emlékezetes élmény a felhőkarcolók tövében megbúvó szentélyek, vagy akár a sziget híres gyógyfürdőinek meglátogatása is. A tajvani gasztronómia szintén kiváló színvonalú, és az időjárásra sem lehet panasz: bár nyáron nem ritka a kellemetlen meleg, az átlaghőmérséklet még januárban is 16 fok körül van.

Bosznia-Hercegovina: Az új EU-tagjelölt Budapesttől 4 órára

A Balkán-félsziget nyugati részén fekvő 3,8 milliós Bosznia-Hercegovinát Horvátország, Szerbia és Montenegro határolja. Az 1992 óta független ország 2022 óta az Európai Unió tagjelöltje, ami a jövőben üzleti partnerként is felértékelheti a Budapesttől kevesebb, mint 4 órás autóútra található országot.

Bár a régió gazdasági kilátásai kedvezőek, Bosznia-Hercegovina alapvetően agráripari gazdasága a szocializmus utáni időkben megszenvedte a Jugoszlávia felbomlását követő véres háború időszakát is. A legjellemzőbb búza-, kukorica-, zöldség-, és gyümölcstermelés mellett Bosznia-Hercegovinában jelentős az acélgyártás, a szén- és vasérc-kitermelés is, de egy gyárral a Volkswagen is megtelepedett területén. Az ország fő külkereskedelmi partnere az EU, ezen felül pedig hazánk exporttevékenységének is célpontja. Számos magyar technológiai cég (az alternatív és megújuló energia, a vízgazdálkodás, a mérnöki szolgáltatások, vagy a gyógyászati technológia terén) találta meg számítását Bosznia-Hercegovinában.

Bosznia-Hercegovina GDP-je növekvőben van ugyan, de vásárlóerő-paritáson mérve az egy főre jutó GDP nagyjából fele a magyarországinak. Fontos emellett megjegyezni, hogy az országban jelentős mértékű a szürkegazdaság, a pontos adatközlést pedig hátráltatja, hogy Bosznia-Hercegovina két entitásból (egy bosnyák-horvát, és egy szerb félből) áll. Az üzleti útra érkezőknek indulás előtt érdemes tájékozódniuk a Konzuli szolgálat honlapján a biztonsági kockázatokról.

Bosznia-Hercegovinát különösen érdekessé teszi a római katolikus, muszlim, ortodox, és zsidó jegyekben is bővelkedő kulturális öröksége. Számtalan templom, mecset, zarándokhely, és műemlék várja az ide látogatókat, de az ország természeti környezete is életre szóló élménnyel szolgálhat, és a téli sportok is igen kedveltek Bosznia-Hercegovinában. Az ország hazánkból útlevéllel és személyi igazolvánnyal is látogatható.