Mióta megkezdődött Elon Musk tevékenysége a Twitter élén, sokan kezdték temetni a “madaras” közösségi platformot.
Míg a Twitter jövője egyelőre bizonytalan, a kommentárok szerint a Mastodon lehet a következő felívelő történet a közösségi platformok világában. Lássuk, mit érdemes tudni a “trónkövetelő” Mastodonról!
Mi az a Mastodon?
Amikor Musk 2022 októberében nagy port kavarva megérkezett a Twitter élére, sokan keresték az alternatívákat. Közülük mintegy 230.000-en a Mastodonban találták meg a következő nagy közösségi platform ígéretét, így decemberre már 2,5 millió felhasználója volt a rendszernek, mielőtt csökkenésnek indult volna a szám.
A Mastodon története 2016-ban indult, amikor Eugen Rochko szoftverfejlesztő lefektette az új platform alapjait. A verbális abúzus és diszkrimináció ellen hangolt szigorú szabályaival a Mastodon egy új közösségi média élményt ígért. A platform a korábbi közösségimédia-felületekhez képest merőben más alapokraépül. A varázsszó itt is, mint egyre több digitális technológia terén, a decentralizáció.
A Mastodon működésének lényegét ugyanis egymással összeköttetésbenálló szerverek sokaságára adja. Ahelyett, hogy egy központi szolgáltató (mint például a Twitter) biztosítaná a közösségi felületet, itt a megfelelő technikai tudás birtokában bárki indíthat egy új szervert. A különféle témák köré épülő szervereken aztán saját szabályokat határozhat meg azok kezelője. A szerverek között könnyen váltogathatunk (itt egy lista), és több szerverhez csatlakozva több közösségi csoportot és témát követhetünk. A Mastodon emellett nonprofit szervezetként látja el a rendszer fenntartását, tehát nem egy cég érdekei diktálják a működés alapjait.
Hogyan működik a Mastodon?
Regisztráció során először is egy szervert kell választanunk (pl. az aktivizmusra fókuszáló activism.openworlds.info). Ennek a szervernek a címe, ha csak meg nem változtatjuk, felhasználónevünk részét fogja képezni, de természetesen más szerverekre regisztrált felhasználókkal is kapcsolatot tudunk teremteni. Saját (publikus vagy meghívásos) szervert bármely egyén, csoport vagy szervezet indíthat, saját szabályokkal és moderációs gyakorlattal.
A Twitter madárcsiripelésre asszociáló “tweetje” után szabadon a Mastodon “tootnak” nevezi az egyes üzeneteket, bár a megszokott “poszt” szó is használatos. Saját tootjainkat főszabály szerint csak a minket követő felhasználók fogják látni, de az egyes szerverek működése eltérhet: némelyiken olyan felhasználóktól is olvashatunk posztokat, akiket a szerverünkön jelen lévő legalább egy másik felhasználó követ.
A Mastodon sok, a Twitterből már ismert funkciót is nyújt (például itt is válaszolhatunk üzenetekre, újra közzétehetjük azokat, de könyvjelzőket és hashtageket is használhatunk). Viszont itt nem találunk közvetlen üzenetküldési lehetőséget, a felhasználónevünkkel megjelölt (tagged) posztok csak posztokként jelennek meg, a Mastodonon nincs postaláda.
Jöhet a Mastodon marketing?
Habár a Mastodon tavaly év végén, a Twitter sorsának megkérdőjeleződésekor gyors növekedésnek indult, azóta elkezdtek elszivárogni a felhasználói. Idén január elején már csak 1,76 millió aktív felhasználója volt, ami 23%-os csökkenést jelent a megelőző hónaphoz képest. Ez többek között valószínűleg annak is köszönhető, hogy nem olyan könnyű használni, mint a Twittert, és nehezebb is a különféle szerverek között megtalálni ismerőseinket vagy a minket érdeklő felhasználókat. A szerverenkénteltérő szabályok sem könnyítik meg az új rendszer használatát.
Céges felhasználóként, esetleg hirdetőként megközelítve a Mastodon kemény dió. Egyrészről a platform kísérleti fázisban van, kevés felhasználóval és még alakulóban lévő funkciókkal. Másrészt a különféle szerverek különbözően szabályozzák a hirdetéseket és a promocionális posztokat, sok szerveren “kilóghat”, míg máshol egyenesen tiltott lehet az önreklám.
Összességében a Mastodon egyelőre sokkal inkább egy technológiai érdekesség, ami bepillantást engedhet nekünk a közösségi platformok jövőjébe – de érdemi marketingkommunikációs csatornaként még korai számolni vele.
