Magyarország általánosan nem jár élen a technológiai és innovációs felkészültség területén.
A V4-ekkel együtt hazánkról is elmondható, hogy ahogyan infrastruktúra tekintetében, úgy a lakosság felkészültsége terén is a középmezőnybe tartozunk. Egy, a közösségi média használatát vizsgáló kutatás szerint azonban Magyarország befért a top 5-be.
Így használjuk az internetet és a közösségi médiát az EU-ban
Az Eurostat minden évben elkészít egy felmérést az európai országok polgárainak internethasználati szokásairól. A 2022 végén publikált adatok szerint a megelőző évben, 2021-ben a magyarok 87%-a használta az internetet legalább hetente egyszer. Ez nem jelentős elmaradás az EU-átlag 90%-hoz képest.
Azonban a lakosság (pontosabban a 16–74 éves korú polgárok) 77%-a használta valamilyen célból a közösségi médiát, miközben az EU átlag csak 57%. Hazánkat csak Izland, Norvégia, Dánia és Ciprus előzte meg ebben a tekintetben. Elmondható tehát, hogy a magyarok erősebb közösségimédia-használók, mint az átlag európai polgár. Az talán magától értetődő, hogy a legtöbb aktív közösségimédia-használó Budapesten él, de a többi vizsgált régiót tekintve sem rajzolódik ki alapjaiban más kép.
Ez az adat önmagában keveset árul el arról, hogyan használják honfitársaink az internetet – az összes adatot egybevetve azonban problémásabb kép tárul elénk.
Tájékozódás az interneten
A kutatás azt is kimutatta, hogy habár a magyarok (79%) a legnagyobb digitális fejlettséggel rendelkező nemzetekhez viszonyítva (Norvégia, Finnország, Hollandia átlaga 90%) kevésbé, az uniós átlaghoz (66%) képest viszont nagyobb mértékben használják információszerzésre az internetet.
Az interneten keresztül történő oktatás (online kurzusok elvégzése) is kevésbé jellemző Magyarországon (11.83%), mint az EU egészében (16.42%), és a hagyományos oktatás online formáit is kevesebben vették igénybe hazánkban 2022-ben, mint az EU-átlag.
Összességében tehát a magyarok kevésbé használják információszerzésre az internetet, a közösségimédia-használat azonban kiemelkedő. Habár világszerte egyre jellemzőbb tendencia, hogy a közösségi média átveszi a hagyományos sajtó helyét a tájékozódásban, ez nem minden esetben jelent minőségi információszerzést. Ez bizonyítottan így volt a járvány idején is, amikor a Covid-vírussal kapcsolatban rengeteg álhír vagy téves információ jelent meg és jutott el nagyobb közönséghez a különböző közösségi média felületeken. Bár kár a vészharangokat kongatni, ez a tény is hozzájárulhatott ahhoz, hogy többen felhívták a figyelmet az Eurostat-felmérés által is alátámasztott trendek veszélyeire.
