A digitalizáció életünk mind több és több területét hatja át, így talán nem meglepő, hogy a digitális technológiák az egészségügyben is egyre nagyobb szerephez jutnak. De a koronavírus-járvány előtt azt azért mégsem gondolhattuk, hogy lassan orvoshoz sem kell személyesen elmennünk, pár kattintással elintézhetjük a vizitet. Egy friss törvénymódosítás rendezi a telemedicina-szolgáltatások (vagyis a távgyógyászat) kereteit Magyarországon – lássuk, mi várható!

Mi is az a távgyógyászat?

A telemedicina fogalma olyan, infokommunikációs eszközökkel támogatott diagnosztikai, távfelügyeleti, vagy terápiás egészségügyi eljárásokat takar, amiket a beteg távollétében végez el az egészségügyi szakszemélyzet. Magyarul: online “ugrunk be” az orvoshoz, aki (bizonyos feltételek fennállása esetén) az interneten keresztül ír fel gyógyszert, vagy kínál más megoldást a nyavalyánkra.

A távgyógyászat témakörébe tartoznak a következők:

  • Távdiagnosztika: a betegség meghatározása és a beteg egészségi állapotának megítélése, kockázatok felderítése, illetve terápiás javaslat felállítása
  • Tanácsadás, távkonzultáció, a kezelés eredményességének megállapítása
  • Távmonitoring: a beteg állapotának nyomon követése távfelügyeleti eszközökkel
  • Távkonzílium: egészségügyi szakemberek közti konzultáció egy adott beteg terápiájáról és állapotáról
  • Távmanipuláció: például akár egy távolból, videokamerák és robotkarok segítségével elvégzett műtét.

A telemedicina világszinten már 2020-ban is 25,4 milliárd dolláros biznisz volt, piacelemzők pedig a szektor gyors felfutását jelzik előre: 2026-ra már akár 175 milliárd USD-ra nőhet a távgyógyászati piac – sokak szerint ez lesz az egészségügy jövője!

Telemedicina járvány idején

2020 fordulópontot hozott a telemedicina globális történetében: bár a távgyógyászat ezelőtt is növekvő pályán volt, a koronavírus-járvány óriási lökést adott ennek a területnek. Kutatások szerint az Amerikai Egyesült Államokban például 2020 első negyedévében 50%-kal több távgyógyászati vizitet regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában – de az év 13. hetében például 154%-os volt a növekedés 2019-hez képest!

Felismerve a telemedicina hasznát a járványhelyzetben (vagyis azt, hogy a koronavírustól független egészségügyi panaszok kezelése így nem teszi ki fertőzésveszélynek a pácienseket), a közelmúltban több országban is felülvizsgálták a távgyógyászat szabályozását. A telemedicina előnyei azonban nem csak járványhelyzet idején érvényesek: digitális eszközök használatával növelhető az egészségügyi rendszer kapacitása, ráadásul olcsóbban is nyújthatók bizonyos egészségügyi szolgáltatások.

Távgyógyászat Magyarországon: jogszabályi körkép

A COVID-19 járvány kevés pozitív hatásának egyike, hogy a jogszabályi környezet rendezése után hazánkban is mindennapossá válhat a távgyógyászat. A 157/2020. (IV. 29.) kormányrendelet értelmében “az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik”. Vagyis bizonyos egészségügyi szolgáltatások mostantól a beteg távollétében is elérhetőek lesznek itthon is.

Magyarországon a telemedicina eddig nem volt általánosan szabályozott terület, idén azonban több jogszabály és kormányrendelet is foglalkozott a távgyógyászati szolgáltatások nyújtásának, illetve azok egészségbiztosítási finanszírozásának kérdéseivel.

A 2020. évi LVIII. törvény 85. paragrafusának értelmében közfinanszírozott ellátás keretében a következő távgyógyászati szolgáltatások nyújthatók:

  • betegirányítás, a szakorvosi távkonzultáció előfeltétele
  • betegtájékoztatás, a beteg beleegyezési nyilatkozatainak és egyéb adatainak kezelése
  • előszűrés távkonzultációval annak meghatározására, hogy szükséges-e a személyes találkozás orvos és páciens között.

Tehát a mindennaposnak tekinthető orvosi vizitjeink egy jó része költözhet ezentúl az online térbe. A törvény értelmében ezeken felül szolgáltatások újabb köre nyújtható nem közfinanszírozott ellátás keretében (többek között például beutalók kiállítása, pszichoterápia, követő kontroll és utógondozás, de akár védőnői gondozás is). A 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet pedig az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási előírásait tartalmazza.

A 33/2020. (IX. 16.) EMMI-rendelet a “telemedicina szolgáltatások minimumfeltételeit, eljárásrendjét, a finanszírozáshoz szükséges jelentését” határozza meg. A rendelet a telemedicinához szükséges olyan alapvető követelményeket fogalmaz meg, mint például a célnak megfelelő infokommunikációs és orvostechnikai eszközök elérhetősége, a stabil adatátvitelt biztosító szélessávú internetkapcsolat, vagy az adatbiztonság és vírusvédelem.

Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közti adatcsere és kommunikáció minden esetben az EESZT portálon, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér segítségével történik – tehát orvos által lepecsételt papírok helyett a távgyógyászatban elektronikussá válik majd a dokumentáció.

Összességében kijelenthetjük, hogy a jogszabályi környezet módosításával 2020-tól Magyarországon is megvalósulhat az egészségügy eddiginél nagyobb mértékű digitalizációja, és a globális trendekhez hasonlóan nálunk is elterjedhet a távgyógyászat. A technológia (eszközök és hálózati kapcsolatok, például az 5G) fejlődésével várhatóan egyre több és több egészségügyi szolgáltatást érhetünk majd el az interneten keresztül!