Manapság a rengeteg forrásból hallhatunk a mesterséges intelligenciáról, és talán nem véletlenül.
Az adatalapú MI-technológiáknak megannyi iparágban számtalan felhasználási lehetősége adódik, és szakértők szerint sosem látott változásokat hozhat úgy az üzleti világban, mint a mindennapi életünkben. Hogyan viszonyul hazánk az MI-technológiához, mennyire elterjedt a mesterséges intelligencia használata ma Magyarországon, és mi várható a jövőben?
Az MI vajon mi?
Univerzális felhasználása miatt az MI hihetetlen lehetőségeket rejt. Általános definíciója szerint a mesterséges intelligencia olyan algoritmikus rendszerek összességét jelöli, amelyek a betáplált adatok alapján képesek önmagukat tanítani, modelljeiken pedig folytonosan javítani a pontosabb működés érdekében.
Ahol elegendő adat áll rendelkezésre (márpedig a szenzorok, mikrochipek, és digitális megoldások világában egyre több adat érhető el), ott az MI-nek is van relevanciája. Talán sosem találkoztunk még olyan technológiával, ami a sütőipartól kezdve a logisztikán át az orvosi eszközök gyártásáig ilyen mértékben tartaná lázban a szereplőket. A lelkesedés nem alaptalan: becslések szerint az MI 2030-ig 15%-kal növelheti Magyarország GDP-jét, és a kormány tervei szerint az MI segítségével 26 százalékkal bővülhet a kis- és középvállalkozások termelése is. Az adatgazdaság bővülésével pedig az MI technológiában rejlő potenciál is folyamatosan nőni fog.
A mesterséges intelligencia üzleti felhasználása sokrétű, és egyre elterjedtebb. A technológiailag fejlettebb nemzetek (elsősorban az Egyesült Államok és Kína) persze élen járnak az MI-alapú megoldások alkalmazásában – de sokan talán nem tudják, hogy a mesterséges intelligencia hazánk számára is kiemelt terület.
Mára mezei felhasználóként is mindennapos élményünk, hogy MI-alapú chatrobotok fogadnak kedvenc webshopunkban. Talán kevésbé ismert, de a magyar tulajdonú AImotive az önvezető autók fejlesztésében használ mesterséges intelligenciát, de Pannonhalma szőlőtőkéit is egy okos algoritmus védi a betegségektől. Az MI használata Magyarországon is szélesebesen terjed – a tavaly bejelentett Mesterséges Intelligencia Stratégia pedig a tervek szerint segíteni fogja a terület további fejlődését.
Mesterséges Intelligencia Stratégia
MI-felhasználás tekintetében Magyarország jelenleg az erős középmezőnybe tartozik. Az MI-ben rejlő lehetőségek jobb kihasználása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020 májusában mutatta be a Mesterséges Intelligencia Stratégiát. Ez hivatott elősegíteni az MI-alapú megoldások innovációját és mind szélesebb körű elterjedését Magyarországon.
A Stratégia azonnali intézkedésként három új intézményt hívott életre:
MI Nemzeti Laboratórium: A Laboratórium munkájához a SZTAKI által koordinált 10 kutatóintézet járul hozzá azzal a céllal, hogy alkalmazott kutatásokkal támogassák a mesterséges intelligencia gyakorlati felhasználását.
MI Innovációs Központ: A Központ egyfajta tanácsadó szervezetként a hazai cégek számára nyújt támogatást, hogy azok jobban megértsék az MI által tartogatott lehetőségeket. Ennek érdekében a központ olyan, már ma is létező, egyszerűen megvásárolható és használható termékekről ad tájékoztatást, amelyekkel a hazai kis- és középvállalatok hozzáférhetnek az MI nyújtotta előnyökhöz.
Nemzeti Adatvagyon Ügynökség: A digitalizáció és az MI-megoldások korában a növekedés kulcsa az adatok hatékony felhasználása, a belőlük kinyerhető információk feldolgozása és implementálható intézkedésekké alakítása. Az adatok gyűjtése, kezelése, használata tehát kulcsfontosságú – az adatgazdaság kiépülését hivatott segíteni a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség.
A 2030-ig szóló MI Stratégia emellett konkrét feladatokat is magában foglal, hét fő program köré szervezve a megvalósítandó célokat. A célok eléréséhez forrásokat is rendel: a Stratégia 2030-ig mintegy 170 milliárd forintot különít el a programok lebonyolítására, a fenti intézmények működtetésére.
Az MI hatása hazánkban
Bár MI-innováció tekintetében Magyarország egyelőre nem foglal el kiemelt helyet a rangsorban, az olyan szervezetek, mint a Mesterséges Intelligencia Koalíció, pont ennek megváltoztatását tűzték zászlajukra.
Az egyértelmű, hogy az MI-vel kapcsolatos tudásra jelentős szükség van, hiszen becslések szerint 2030-ig csak Magyarországon egymillió munkahelyre lesz hatással a mesterséges intelligencia. Mindeközben viszont a magyar lakosság 38%-a negatívan értékeli az – elkerülhetetlenül egyre meghatározóbb – automatizációt. Ahogy az üzleti szféra is intenzívebben kezdi napi gyakorlatában ültetni az MI-megoldások használatát, úgy válhat társadalmilag is egyre elfogadottabbá a digitális technológiák ezen egyre meghatározóbb ága. Bízzunk benne, hogy a Mesterséges Intelligencia Stratégia eléri célját, és hazánk MI-innováció terén is az élvonalba tör!
