Az influencer-korszak elhozta a véleményvezér-tartalomalkotók felemelkedését.
A vásárlási döntések befolyásolásával ezek a tartalomgyártók jelentős erőt képviselnek, amit a hirdetők is felismertek. Mára egész gazdasági ökoszisztéma épült ki az influencerek erejének marketing szempontból történő kiaknázására. Most viszont (főleg a TikTokon) felívelőben van az új “deinfluencing” trend – vajon ez az influencerek nagy korszakának végét jelenti, vagy csak egy új név a már ismert jelenségre?
Mit is csinál egy influencer?
Az influencerek valójában olyan véleményvezérek, akik saját maguk által gyártott tartalmak segítségével befolyásolni tudják a követőik, rajongóik vásárlási döntéseit. Bár sok influencer eleve celebként indult, sokuk az interneten emelkedett fel, és hagyományos értelemben nem tekinthető hírességnek. De egy sikeres TikTok-, YouTube- vagy Instagram-fiók követők ezreit vonzhatja, akiknek vásárlási döntéseire a tartalomalkotó aztán hatással lehet.
A modellben rejlő gazdasági potenciálra hamar rárepültek a hirdetők, kialakult a natív hirdetések egy új generációja. Ezekben a szponzorált tartalmakban az influencerek bizonyos termékekről “őszinte” véleményt mondva azok megvásárlására ösztönözhetik követőiket. Ez bevételt jelent maguknak a véleményvezéreknek, a hirdetők pedig növekvő forgalmat remélhetnek erről az új generációs hirdetési módtól. Ennek is köszönhető az influencer marketing elmúlt években tapasztalt gyors felfutása. Most azonban felemelkedőben van egy új trend: az úgynevezett deinfluencing.
Deinfluencing: visszájára fordul az influencing
A deinfluencing röviden annyit jelent, hogy az eddig csak bizonyos termékek megvásárlását ösztönző influencerek stratégiát váltottak: sokan már arra hívják fel a követőiket, hogy adott termékeket ne vegyenek meg, helyettük sokszor olcsóbb alternatívát kínálva. A deinfluencing a szépség- és divatipari termékek körében a legjellemzőbb, de egyéb termék kategóriákban is terjed.
Mint sok másik trend a digitális marketing világában, a deinfluencing is viharos gyorsasággal terjed: 2023 januárja és februárja között 240%-kal nőtt az ilyen jellegű közösségimédia-posztok száma. A deinfluencing gyors sikere talán a globális gazdasági nehézségek és az infláció számlájára is írható.
Az új trendet meglovagoló influencerek közül sokan most a túlzott fogyasztás ellenében határozzák meg pozíciójukat. Azzal, hogy felszólalnak a túlárazott vagy csak valójában felesleges termékek megvásárlása ellen, a hitelességüket is növelik a követőik szemében, és a spórolást népszerűsítik a féktelen pénzköltéssel szemben– legalábbis elvben.
Influencing vagy deinfluencing – mi a különbség?
Az új trend bírálói azonban rámutatnak, hogy a most divatos deinfluencing lényegében pontosan ugyanaz, mint a jól ismert influencing: a tartalomalkotók ugyanúgy véleményt formálnak és vásárlási döntéseket befolyásolnak, mint eddig. Ráadásul a legtöbb esetben csak arról van szó, hogy bizonyos konkrét, drágább termékek megvásárlásáról “beszélik le” követőiket – de helyettük ajánlanak más, olcsóbb termékeket.
Vagyis az influencer marketing vaslogikája most már a deinfluencingre is kiterjed. Mivel egy egyre népszerűbb kulcsszóról (vagy formátumról) van szó, a deinfluencing videók készítése egy újabb esély az influencereknek a vásárlási döntések befolyásolására. Eközben ráadásul azt is kommunikálhatják magukról, hogy a követőik érdekeit szem előtt tartva transzparens módon mondanak hiteles, őszinte véleményt bizonyos termékekről – ezzel is tovább növelve táborukat, ami persze javítja az üzleti pozíciójukat influencerként…
Vagyis a legtöbb kommentár szerint nem érdemes világméretű változásokat várni a deinfluencing felfutásáról. A fogyasztás továbbra is meghatározó faktor a közösségimédia-felületek működésében, és a vélemények szerint a deinfluencing nem több, mint egy múló trend a digitális konzumerizmus jól ismert rendszerében. Hirdetői szempontból ez persze nem elítélendő fejlemény, hiszen akár újabb eszközt is adhat a kezünkbe a fogyasztók direktebb, transzparensebb megszólítására az influencereken keresztül.
