Mára az egyik legtermészetesebb, magától értetődő mozdulatunk az, ahogyan előhúzzuk telefonunkat a zsebünkből, és elindítunk egy hívást vagy valamilyen internetes szolgáltatást.

Amilyen magától értetődő a technológia használata, olyan érdekfeszítő azonban annak a nagyközönség számára ismeretlen háttere. Gyorstalpalónkban bemutatjuk a mobilhálózatok működésének alapjait, és arra is fényt derítünk, milyen tényezők alakítják a hálózati lefedettséget.

Így működnek a mobilhálózatok

A napjainkban tapasztalt gyors technológiai fejlődés ellenére a mobilhálózatok felépítésének alapjai régóta változatlanok, hiszen a fizika törvényeire épülnek. A rádiós hálózatokat leginkább cellákként érdemes elképzelni – ezért is hívják ezeket celluláris hálózatoknak. 

Ahol a cellák élei egy pontban futnak össze, ott adótornyok helyezkednekel, amelyek biztosítják a megfelelő rádiófrekvenciás jelszintet. Az adótornyok jellemzően három irányba szórják a jelet, így elvben a cellák egymásba kapcsolódnak, hiánytalanul lefedve a számukra elérhető területet. Ennek azonban olykor gátat szabnak a fizika törvényei…

A rádióhullámok ugyanis különböző frekvenciákon terjednek, amelyek meghatározzák a számos jellemzőjüket. A frekvencia szabja meg, hogy mekkora területen képes terjedni a rádióhullám, de azt is, hogy mennyire képes áthatolni tereptárgyakon. 

  • Minél alacsonyabb a rádiós frekvencia értéke, annál messzebb tudja eljuttatni a rádiós jelet, vagyis annál nagyobb terület lefedésére képes az adott cella.
  • Ezzel szemben a magasabb frekvencia azt jelenti, hogy a jel a távolság függvényében gyorsabban csillapodik, és a különböző tereptárgyak is nagyobb mértékben képesek elnyelni azt. Emiatt lehet alacsonyabb a jelszint például épületek belsejében.

Mitől függ a hálózati lefedettség?

Az aktuális hálózati lefedettséget a frekvenciákon túl is számos tényező befolyásolhatja.

  • Időjárás: Talán meglepő, de a humiditással összefüggő időjárási tényezők (köd, pára, hóvihar vagy erős esőzés) is nagyban befolyásolhatják a lefedettséget – ilyen körülmények között alacsonyabb lehet a jelszint vagy az átvitel minősége, például az internet sebessége.
  • Tereptárgyak: A fentiekből adódik, hogy ha a felhasználó és a bázisállomás között valamilyen épület vagy természeti, földrajzi képződmény emelkedik, azon nem vagy csak korlátozottan tud áthatolni a jel. Ezért fordulhat elő például az is, hogy tavasszal, a fák rügyezésekor gyengülhet a jelszint. De ez okozza azt is, ha egy autópályán alacsonyabb jelerősséget tapasztalunk, hiszen az út gyakran egy völgyben vagy erdőben vezet.
  • Épületszerkezeti sajátosságok: A fém a rádiós jelek nagy ellensége, de hasonlóan negatívan befolyásolhatja a jelerősséget a vályog vagy a vastag téglák jelenléte is. Emiatt tapasztalhatjuk gyakran, hogy az ablakok közelében erősebb a jelszint, mint az épület belseje felé.
  • A bázisállomás távolsága és leterheltsége: Alapvetően minél messzebb vagyunk a bázisállomástól, annál gyengébb lehet a jelszintünk, pusztán a frekvencia terjedési sajátosságai miatt. A jelerősségen kívül azonban meghatározó lehet a bázisállomás kapacitása is: nagyobb leterheltség esetén előfordulhat, hogy nehezebben épül fel egy hívás, vagy lassabb az internet.

Ezek az absztraktnak tűnő fizikai tényezők a Yettel munkatársainak tapasztalatai szerint a való életben néha meglepő hibákat okoznak. Egy esetben például az ügyfél és a bázisállomás közötti építkezés miatt szakadtak meg a hívások: amikor az építési daru rossz irányba fordult, a jel megszakadt.

De tanulságos eset volt az is, amikor a felhasználó azt tapasztalta, hogy minden reggel 6:00 és 6:20 között megszakadtak a hívásai. Szakembereink rövid nyomozás után megtalálták a hibát: a bázisállomás és a felhasználó lakhelye közötti vasútvonalon közlekedő teherszállító vagonokról egyszerűen visszapattant a rádiós jel.

Máskor pedig egy épületen belül tapasztalt problémát a felhasználó: a térerő egyik pillanatról a másikra elillant. Kiderült, hogy az épületben használt festék fémet tartalmazott – az ablakok fémszálas biztonsági üveggel történő felszerelése pedig valódi Faraday-kalitkát hozott létre, ami megakadályozta a rádióhullámok terjedését.

Mit tehetünk, ha hibát tapasztalunk?

Bár a fenti tényezők mind befolyásolhatják a jelerősséget, a probléma gyakran a felhasználó oldalán keletkezik. A készülék vagy SIM-kártya hibája aránylag könnyen orvosolható: sokszor a készülék újraindítása vagy egy készülékkártya keresztcsere is eredményre vezet.

Ha 4G lefedettségű területen tartózkodunk és készülékünk támogatja a VoLTE funkciót, azt érdemes bekapcsolni. A VoLTE használatakor a 4G hálózaton történik a hanghívások adatcseréje, így beszélgetés közben internetezni is tudunk.

Ritkábban, de az is előfordulhat, hogy egy éppen felépülő (kimenő vagy bejövő) hívás közben egy harmadik fél is hívna minket, akit ilyenkor a hálózat arról értesít, hogy a hívott fél nem elérhető. 

Végül pedig érdemes még kitérnünk a roaming szolgáltatás használatára is. Hazánkban világviszonylatban is kiemelkedő a hálózat minősége és a lefedettség, így előfordulhat, hogy külföldön (ahol nem a Yettel, hanem egy külföldi szolgáltató partnerhálózatát használjuk) nem érjük el a megszokott szolgáltatásminőséget. A legtöbb országban a Yettelnek több szolgáltatópartnere is van – ha hibát tapasztalunk, érdemes lehet manuálisan választanunk hálózatot.