A közösségimédia-jelenlét ma már alapkövetelmény.

Nemhogy minden magára valamit is adó kis-, közép-, nagy- és óriásvállalat, hanem minden létező kis-, közép-, nagy- és óriásvállalat számára. Ami nem elérhető a social media hálójának valamelyik síkján (LinkedIn, Facebook, Instagram, TikTok), az lényegében nincs, nem létezik. Érthető módon tehát bármilyen méretű vállalkozásról is legyen szó, a legtöbben igyekeznek jelen lenni a közösségi hálón – de mit tehet azért egy céges oldal, hogy ez a jelenlét ne romboló, hanem építő erővel bírjon a közönségére?

1 – Posztolsz eleget? Ez már sok.

Az első és legsűrűbben előforduló probléma a posztolási gyakoriság köré szerveződik: többségében elmondható, hogy az üzleti profilok általában elhanyagoltak. Van, ahol néhány havonta, jobb esetben havonta néhány alkalommal raknak ki egy-egy posztot. Máshol éles váltás következett be, és az induláskor látható lelkes heti három posztból néhány hét leforgása alatt üresen kongó feed lett. Ritka esetekben azonban előfordul ezeknek az ellenkezője is: a közléskényszeres vállalatvezető, aki látszólag mindenféle válogatás vagy logika nélkül ömleszti a bejegyzéseket reggeltől estig. Az általános irányelv szerint heti 2-7 alkalommal érdemes posztolni – ez attól is függ, hogy milyen vállalkozásról van szó. Ennyi azonban elég az érdeklődés folyamatos fenntartásához és a konzisztens márkakommunikációhoz, illetve nem olyan sok, hogy idegesítő legyen a közönség számára.

2 – Korábban porszívóügynök voltál?

A második leggyakrabban elkövetett hiba a modern kifejezéssel élve: túltolt marketingtevékenység, régies nevén: tukmálás. A mai internetfelhasználók nem szeretik úgy érezni, hogy a figyelmükbe erőszakolják a reklámokat. Ez valószínűleg azért lett így, mert a digitális marketing korai fázisaiban elképesztő méreteket öltöttek az idegtépő trükkök által feltűnést kicsikaró reklámok. Ki ne emlékezne a zenélő, a vibráló, a sokasodó vagy a bezárhatatlan felugró ablakokra, nem beszélve azokról a plusz menüsorokról, amiket szó szerint minden egyes szolgáltató önkényesen telepített a felhasználók böngészőablakába?! Az erőszakos reklámok eredménye az úgynevezett bannervakság, amely arra a jelenségre utal, hogy a modern internetező szeme (agya) gyakorlatilag úgy siklik át az ilyen villódzó blokkok felett, mintha ott sem lennének. Ha terméket vagy szolgáltatást kívánsz reklámozni a közösségi felületeken, fontos tehát, hogy ezt szofisztikáltabb módon tedd.

3 – Soha nem is követtek

A harmadik probléma, ami fel szokott merülni, hogy a valódi követők száma sokkal kisebb, mint amekkorának elsőre tűnik, azaz botprofilok teszik ki a követőbázis jelentős részét. Ez különösen akkor igaz, ha látszólag minden előzmény nélkül tömegével hullanak a követők. LinkedInen és Facebookon egyébként ritkábban figyelhető meg ez a jelenség, de Instagramon érdekes módon nemhogy csökkenne a botprofilok száma, hanem mintha folyamatosan csak növekedne. Ez annak is köszönhető, hogy a botkövetőkre való kereslet sajnos nem csökken. A közösségi térben az egyik legnagyobb verseny az elérésért folyik, sokan pedig azt gondolják, hogy ha megvásárolnak néhány ezer követőprofilt, akkor hitelesebbnek fognak tűnni. Épp ellenkezőleg: a követőket megnyerni érdemes, megvenni soha.

3 + 1 – Messziről jól nézel ki, de messze vagy attól, hogy jól nézz ki

A 30 alatti korosztály legnagyobb része számára az Instagram és a TikTok jelentik a fő közösségimédia-platformokat. Az Instagram a kezdetek óta erősen esztétikavezérelt, a TikTok pedig arról híres a marketingszakmában, hogy kizárólag az úgynevezett natív tartalom képes eredményt hozni a platformon. Az esztétika alapelvárássá vált a digitális térben, ahogy a magas minőség is. Azok a vállalkozások tehát, amelyek számszerűsíthető sikerélményt várnak a közösségi médiától: jobb, ha olyanokra bízzák a céges profiluk menedzsmentjét, akiknek ez a szakterületük.