A digitalizáció már rég nem jövőbeli terv, hanem napi túlélési kérdés a vállalkozások számára. A legfrissebb adatok alapján azonban 2025-ben a magyar cégek között hatalmas a szakadék: míg a legfejlettebb cégek már a cloud-native működés, az adatelemzés és a mesterséges intelligencia (MI) nyújtotta előnyöket aknázzák ki, addig sok hazai vállalat számára még az alapvető digitalizáció is gondot okoz.

Cikkünkben bemutatjuk a digitalizáció állását 2025 Magyarországának üzleti életében, és megmutatjuk, mi az a három fő kihívás, ami a digitalizációba belevágó vállalatként leginkább befolyással lehet sikerünkre a (mindinkább digitális) jövőben: a készségek fejlesztése, a rendszerek modernizálása, és a változásmenedzsment.

Üzleti digitalizáció Magyarországon

Hazánk 2022 óta rendelkezik elfogadott Nemzeti Digitalizációs Stratégiával, ezzel is segítve a társadalom digitalizációját. Részeredmények mellett a digitalizáció és a digitális gazdaság statisztikái felemás képet mutatnak az üzleti digitalizációról.

Az EU legfrissebb, 2024-es Digitális Évtized kutatása szerint Magyarországon a hálózati infrastruktúra (nagy kapacitású, szélessávú hálózatok kiépítettsége) az EU átlaga feletti fejlettséget mutat, tehát az alapok adottak. Emellett egyre több vállalkozás ismeri fel a felhőalapú rendszerek és szolgáltatások, illetve az adatelemzés fontosságát is. A felhőmegoldások egyre népszerűbbek, ilyen technológiát a megkérdezett hazai cégek 37,1%-a használ – ez alig marad el az EU 38,9%-os átlagától, és a 2023-as adatokhoz (20,6%) képest majdnem duplázást jelent. A digitális adatelemzés még ennél is erősebben átütötte a cégek ingerküszöbét: a magyar vállalkozások mintegy 53,2%-a használ valamilyen adatelemzési megközelítést, miközben az EU átlaga csak 33,2%.

A pozitív tendenciák mellett a fenti adatokból az is kiolvasható, hogy a magyar vállalkozások több, mint 60%-a még ma sem használ felhőalapú megoldásokat, és nagyjából felük az adatalapú működést sem sajátította el. A honlappal rendelkező vállalkozások aránya Magyarországon 2020-ban 63% volt (az EU-átlag 77%), míg az összes vállalkozáson belül a távoli hozzáférés aránya a vállalkozás levelezési rendszeréhez, dokumentumaihoz, illetve üzleti alkalmazásaihoz 2024-ben csak 66% volt, szemben az EU-átlag 81%-kal. A KSH 2020-as számai szerint a hazai vállalkozások mintegy 6%-a végzett elemzést nagy adathalmazokon, míg az EU-ban ez az arány 13% volt. Jól jelzi a lemaradást a legfejlettebb technológia, vagyis a mesterséges intelligencia (AI) használatának elterjedtsége is: míg 2024-ben az EU-ban átlagosan a cégek 13,5%-a használt AI-alapú megoldásokat, addig ez a szám Magyarországon mindössze 7,4% volt.

A digitalizáció akadályai

Az üzleti digitalizáció egyik legfőbb gátja a digitális készségek, vagyis a szakértelem hiánya, ami főleg a KKV-szektort érinti érzékenyen. Az MI használatának legfőbb kerékkötőit vizsgálva is hasonló következtetésre juthatunk: vezető ok a szakértelem hiánya. A nem eléggé világos jogi következmények, az adatvédelmi és titoktartási kérdések, illetve a magas várható költségek mellett a szükséges adatokhoz való hozzáférés nehézsége is akadályozza az MI terjedését a magyar vállalkozások körében.

Digitális transzformáció az üzleti gyakorlatban

Az idézett adatok alapján az üzleti szektor digitalizációra nyitott szereplői előtt a következő főbb kihívások állnak:

  1. Digitális készségfejlesztés: Az emberierőforrás-menedzsment oldaláról a digitálisan felkészült munkavállalók felkutatása, illetve a meglévő alkalmazottak oktatása kardinális kérdés a digitalizáció előremozdítása érdekében.
  1. Rendszerek modernizálása, automatizáció: Technológiai értelemben is szükség lehet fejlesztésre a korábbi analóg, vagy elavult digitális eszközök, rendszerek, és folyamatok korszerűsítésével. Ez a folyamat egyszersmind a rendelkezésre álló adatok tárházát is bővítheti, ami adatelemzési vagy MI-technológiák későbbi bevezetése esetén alapvető fontosságú lesz.
  1. Változásmenedzsment: A digitális transzformáció egy folytonos és fundamentális átalakulást jelent a vállalkozás szemléletében és működésében. Ez az átalakulás ellenállást válthat ki a dolgozók körében, holott aktív részvételük a siker legfőbb kulcsa – így elkerülhetetlen a tudatos változáskezelés. Pontos projektterv és az ahhoz kapcsolódó támogatás, vezetői példamutatás, és transzparens kommunikáció segítségével biztosíthatjuk, hogy a digitalizáció stressz és egy újabb feladat helyett valódi lehetőséget és változást jelentsen minden munkatárs számára.

Befektetés a jövőbe

Bár valóban jelentős kihívás, a digitalizáció a vállalkozások számára is új lehetőségeket nyithat meg. A digitalizált adminisztráció és dokumentáció hatékonyságnövelő hatása mellett a digitális marketing csatornák használata például új piacokat és üzleti lehetőségeket jelenthet. A felhőalapú rendszerek használata gyorsabb és biztonságosabb hozzáférést jelent a vállalkozás adataihoz minden munkavállaló számára, miközben költséghatékonyan tesz elérhetővé eddig nem használt szolgáltatásokat. A felhőrendszerekkel könnyebben kiépíthető adatalapú működés pedig például az automatizáció és a hatékonyság növelése terén lehet hasznos, de az üzleti előrejelzések terén is segítséget nyújt.

A digitalizáció tehát egy olyan befektetést jelent a jövőbe, ami már rövid-közép távon is jelentős előnyöket hozhat – mindeközben pedig a holnapi lemaradás ma dől el.