Az EU védővámok kivetését fontolgatja a kínai villanyautókra. Mi az Európai Unió célja a tarifával, és mit jelent mindez az autóvásárlást tervező európai vállalkozások és magánszemélyek számára?

A kínai villanyautók sikere

A robbanómotoros autók gyártásában Európa hagyományosan erős: (a japán Toyota után) a Volkswagen csoport adta el 2023-ban a világ második legtöbb autóját, de az öreg kontinensről a Stellantis és a BMW is felfért a top 10-es listára.

A status quo azonban megváltozni látszik az elektromos autózás térnyerésével. Ebben a szektorban ugyanis Kína hamar az élre tört: a nagy unikornis Teslát megelőzve a kínai BYD már ma is a legnagyobb elektromosautó-gyártó, de a Geely (például a Volvo tulajdonosa) is ott van a 10 legnagyobb gyártó között. A BYD ráadásul 2023-ban majdnem kétszer annyi (kb. 3 millió) autót gyártott, mint a Tesla (1,8 millió), a Volkswagenhez képest (1 millió autó) pedig háromszoros volt a teljesítménye.

A vádak szerint azonban növekedésükhöz nem kizárólag piaci folyamatok vezettek: a kínai állam is segítő kezet nyújthatott piactorzító támogatások formájában.

EU-s büntetővámok a kínai elektromos autókra

Az EU tavaly szeptemberben indult vizsgálatáról idén júniusban közzétett jelentés szerint a kínai hátterű akkumulátoros elektromos autók gyártói tisztességtelen állami támogatásban részesültek. Emiatt az Európai Unió ideiglenes büntetővámot vet ki, ezzel is védeni szándékozva az európai gyártókat, hogy azok helyt állhassanak az e-járművek árversenyében. 

A vizsgálatot végző testület a kínai állami szervekkel is kereste a kapcsolatot, hogy közösen átbeszélve a problémát megoldást találjanak rá. Mivel ez eddig nem volt eredményes, az EU büntetővámok kiszabása mellett döntött. A vizsgálat az importőrökre, felhasználókra, és vásárlókra gyakorolt hatásokat is figyelembe véve alakította ki a büntetővám mértékét, amely július 4-től hatályos a következők szerint:

A fentiek szerinti kijelölt gyárakon kívül azon kínai elektromosautó-gyárakra, amelyek közreműködtek a vizsgálatban, a továbbiakban 21%-os vám érvényes, míg a vizsgálatban nem kooperáló gyártók termékeire 38,1%-os vám vonatkozik. Mindezek a korábban is érvényben lévő 10%-os vámon felül terhelik az EU-ba behozott árukat.

A tagországoknak az ideiglenes vámok kivetésétől számítva 4 hónapjuk van arra, hogy intézkedéseket vezessenek be, a kérdésben pedig novemberben születik végső döntés. Ettől függ majd, hogy az ideiglenes vámok helyére javasolnak-e végleges vámokat (amelyek várhatóan legalább 5 évig maradnak velünk). A vámok végleges bevezetéséről kötelező érvényű szavazáson határoznak majd az EU tagállamai, ahol minősített többséggel döntenek (vagyis az EU lakosságának 65%-át kitevő 15 uniós tagállam szavazatával dönthetnek a vámok elvetése mellett).

Amerikában egyébként már korábban 100%-os védővámról döntöttek, tehát az új EU-s tarifa ötlete nem példa nélküli.

Mit jelentenek nekünk ezek a büntetővámok?

Talán meglepő, de az európai autógyártók ellenezték a védővám javaslatát, mivel Kína az ő termékeiknek is jelentős felvevőpiac. Ha a lépés hasonló választ vált kit, Európa lábon lőheti magát a kereskedelmi háború ezen eszközével. Arról nem is beszélve, hogy mi lesz, ha a kész, összeszerelt elektromos autókon túl az alkatrészekre is kivetik a védővámot – ez már az európai gyártók értékláncát is erőteljesen megborítaná, és a vámok zöld átállásra gyakorolt hatása is kétséges.

Akárhogy is, a most induló vámszabályozás jelentősen megdrágíthatja a kínai elektromos autókat az EU-ban. Ha cégünk flottáját ilyen típusokkal (vagyis például a BYD vagy az MG valamilyen modelljével) terveztük bővíteni, nem érdemes sokáig habozni. A most indult ideiglenes vámokat ugyanis csak akkor szedik be, ha a vizsgálat lezárultával végleges vámok kerülnek bevezetésre. Vagyis a novemberi végleges döntésig a kínai autók importőre futja a kockázatot, mi még a régi áron juthatunk kínai elektromos járműhöz.

Ha azonban nem egy konkrét kínai típust szeretnénk megvásárolni vállalkozásunk számára, a kivárás is okos stratégia lehet. Az Unióban ugyanis most került terítékre egy, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott és az EU-s országok számára előterjesztett akcióterv, ami az elektromos közlekedés térnyerését célozza. A dokumentum bevallottan vitaindító céllal született, ezzel segítve egy egységes EU-s stratégia kidolgozását. A javaslatcsomag többek között az új elektromos autók vásárlását 4500 euróval támogatná, de a töltőállomások terjesztése érdekében is támogatást javasol. 

A magyar cégek és vállalkozók számára pedig már jelenleg is elérhető egy elektromosautó-vásárlást támogató pályázat, amelyben tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához igényelhető (vissza nem térítendő, mintegy 2,8-4 millió forint közötti) állami támogatás.