Aki próbált mostanában eladni valamit a Facebook online piacterén, tapasztalhatta, hogy kemény fába vágta a fejszéjét.
Függetlenül attól, hogy egy bontatlan palack sampont vagy éppen autót hirdetünk a Marketplace-en, szinte borítékolható, hogy perceken belül több megkeresést is fogunk kapni tört magyarsággal beszélő érdeklődőktől, akik azonnal küldenék is a futárt a termékért, és utánvéttel fizetnének.
Ezen esetekben természetesen hiú ábránd azt vizionálni, hogy a hazánkba szakadt külföldi tömegeknek pont a mi portékánkra fáj a foga. Sajnos a megoldás profánabb: egyszerű átverésről van szó.
Átverések a Facebook piacterén
A Facebook még 2016 végén döntött úgy, hogy megcsapolná a másodkézből végbemenő online kereskedelem egy részét. A Magyarországon a Vatera és a Jófogás “vadászterületének” tekinthető online apróhirdetések világába a Facebook a következő évben egy új megoldással lépett be. A Marketplace a Facebook már meglévő, jókora felhasználói bázisára épített, ami már az első pillanattól sikeressé tette. De hasonlóan fontos volt az is, hogy mivel a hirdetések felhasználói profilhoz voltak kötve, a fogyasztók bizalma is nagyobb lehetett a Marketplace-ben, mint az anonim felhasználókkal működő egyéb felületekben.
Bár a korai időkben ez a fajta bizalom kétségkívül a Marketplace előnye lehetett, mára fordult a kocka: ellepték a csalók a Facebook online piacterét. Az új átverés folyamata egy komplexebb folyamat, de nagy vonalakban jellemzően valahogy így zajlik:
- Az “érdeklődő” ír a hirdetőnek, hogy érdekli a termék.
- Előre jelzi, hogy szállítással szeretné megvásárolni a hirdetett portékát, mégpedig az általa “azonnal” küldött futárral, utánvéttel.
- Ez persze jól hangzik, és ha a hirdető nem talál fogást az érdeklődőn…
- …könnyen bekaphatja a csalit. Ezt követően a ravasz csalók azonnal elkérik az e-mail címét, ahova aztán rövidesen átküldik az adathalászatot érdemben elindító “szállítási/fizetési” e-mailt.
Innen a történet változatos módokon zajlik, de a lényege már ismert: a csalók minél nagyobb összegeket igyekeznek legombolni a felhasználókról. A legborzongatóbb, hogy ehhez sem feltétlenül kell élőerő, a mesterséges intelligencia ugyanis már egyre ügyesebben fordít magyarra is. A csalók ráadásul akár kész “csomagokat” is vásárolhatnak, vagyis a csalást, mint szellemi terméket (és az ahhoz tartozó felületeket, üzeneteket stb.) egyben vásárolhatják meg az internet sötét sarkaiban. A Facebookon kallódó régi (feltört, és mára elhagyott) felhasználókhoz sem nagy trükk hozzáférni.
Mit tehetünk, hogy ne váljunk áldozattá?
Továbbra is figyeljük a helyesírási vagy jól látható szerkesztési hibákat, mert ezek egyértelmű jelei lehetnek annak, hogy nem autentikus weboldallal van dolgunk. Nézzük meg tüzetesen a címsorban szereplő URL-t, az e-mail feladójának nevét és pozícióját.
Mivel Facebookról van szó, a “vevőjelölt” nyilvános profilja is árulkodó lehet. Sok esetben nyilvánosan hozzáférhető marad a profil története, így némi odafigyeléssel kiszúrhatjuk, ha elvileg magyar “vevőnk” barátai között csak afrikaiak szerepelnek, profilja tavalyig nem is létezett, azóta pedig napi 10 indonéz nyelvű TikTok videót posztol…
Fogjunk gyanút, ha az érdeklődő “fizetési linket” küld, másik weboldalra terelné a beszélgetést, sürget, vagy a fizetéssel kapcsolatos nehézségekről beszél. Csak megbízható fizetési szolgáltatás használatát fogadjuk el, de még jobb, ha – amikor csak lehet – ragaszkodunk a személyes átvételhez, így kizárjuk az átverés lehetőségét.
A Facebook egy saját kisokost is közzétett az átverések elkerülése érdekében, de a Foxpost csomagküldő is foglalkozik az adathalászat témájával, hogy megvédje ügyfeleit. Tanulmányozzuk alaposan ezeket az anyagokat, hiszen a világhálón megannyi történet terjed olyan felhasználókról, akik alapvetően technológiailag felkészültek, és ismerni vélik a modern digitális átverések természetét, majd mégis csőbe húzzák őket csalók.
A Facebook láthatóan nem talál hatékony fegyvert az online piactér csalói ellen, így egyelőre nemigen tehetünk mást, mint hogy fokozott óvatossággal járunk el a Marketplace használatakor.