A Dyson egy szingapúri központú, azonban angol gyökerű technológiai cég, ami olyan háztartási gépeket gyárt, mint a porszívók, légtisztítók, lapát nélküli ventilátorok, melegítők, hajszárítók és lámpák.

A 2002-ben nyolcmilliárd dolláros forgalmú cég hazánkban főleg talán porszívóiról, kézszárítóiról és hajszárítóiról ismert. Érdekesség, hogy a Dyson 2019-ben rövid időre az elektromosautó-fejlesztés felé is kikacsintott, de üzleti okokból végül nem lépett be erre a piacra.

A vállalkozást 1991-ben alapította James Dyson az angliai Malmesbury-ben, 2022-re pedig a cégnek már több mint 14.000 alkalmazottja volt világszerte. A Dyson sztorija különösen érdekes: egy, az ötletei mellett a végsőkig kitartó mérnök-feltaláló sikertörténete.

A korai idők

James Dyson 1970-ben vásárolt egy Hoover Junior típusú porszívót. A talicskák gyártásával foglalkozó mérnök hamar elégedetlenné vált a vásárlásával: a porszívó egy idő után már nem szívott olyan erősen. Bosszantotta a probléma, ezért szétszedte a porszívót, és azt találta, hogy a por eltömítette a szűrőt.

Hasonlóan elégtelen megoldásra bukkant munkahelyén, egy általa alapított talicskaüzemben, ahol a fogantyúk védőrétegét felhordó gépről gondolta úgy, hogy nem működik hatékonyan. Dyson ezért a centrifugális vákuumtechnológiától megihletve új, hatékonyabb gépet épített a gyárba. Ennek építésekor értette meg, hogy a centrifugával létrehozott légörvény képes eltávolítani a port anélkül, hogy eltömődne.

Éveket töltött el azzal, hogy ugyanezt a megoldást kisebb léptékben is meg tudja valósítani. A találmányt, egy ciklonikus hatásra épülő porszívót, először a saját cégében mutatta be, de a vállalkozás nem volt vevő az ötletre, és később ki is rúgták Dysont. A feltaláló ezután porszívógyáraknak akarta eladni ötletét, de mivel azok jelentős bevételt realizáltak a porszívózsákok értékesítéséből, érthető okokból nem rajongtak a zsák nélküli porszívó ötletéért.

Dyson az első pár nehéz év után végül 1985-ben egy Japán céggel szerződött, ez jelentette meg első sikeres porszívóját. A G-Force névre keresztelt porszívót egy okos kiegészítővel asztallá alakíthatták a vásárlók, ami elnyerte a közönség tetszését: a helytakarékos porszívó egyfajta státuszszimbólummá vált a szigetországban.

A porszívók királya

Dyson a japán bevételekből indított saját vállalkozása a DC01 modellel (illetve annak DA001 nevű elődjével) lépett piacra. Bár számos piackutatás támasztotta alá, hogy az emberek nem szívesen látják a felszívott port, Dyson mégis átlátszó portartályt épített porszívójára. Ez pedig hatalmas sikernek bizonyult: a DC01 másfél év alatt a Nagy-Britanniában legtöbbet eladott porszívó lett. 

A vállalkozás 2001-re teljes álló porszívópiac 47%-át dominálta. Az alapító-feltaláló továbbra sem állt le az ötletekkel: a porszívó folyamatos továbbfejlesztése mellett kézszárítót, fűtőtestet, “lapátmentes” szobaventilátort és légtisztító berendezést is tervezett.

A kifejlesztett termékek gyártása egészen 2002-ig Angliában történt, csak akkor költöztették át Malajziába. A cég 2013-ban Szingapúrban épített gyárat, miközben Amerikában és Nagy-Britanniában is tovább terjeszkedett. Végül 2019-ben jelentették be, hogy a főhadiszállás is Szingapúrba költözik: a Dyson egy bezárt szénerőműben alakította ki új központi irodáját.

Oktatás, jótékonyság, és az innováció szeretete

2002-ben James Dyson egy alapítványt is létrehozott, amely 18 országban évente ad ki díjakat egyetemistáknak, de feltörekvő mérnököknek ösztöndíjat is kínál. A 2016-ban indított Dyson Műszaki és Technológiai Intézet pedig a Warwick-i Egyetemmel közös képzést biztosít, melynek tanulói heti 3 napban a cégnél dolgoznak. A 2018 szeptemberében induló második évfolyam diákjainak 40%-a volt nőnemű, míg az országos átlag csak 15% a műszaki tudományok terén.

Bár James Dyson találmányában kevesen hittek a kezdetekkor, ő a végsőkig kitartott ötlete mellett, melyet végül világsiker koronázott. A multinacionális vállalkozássá nőtt műhely neve összeforrt az innovációval. Saját termékeiket is visszatérően tökéletesíti, újratervezi, de újabb és újabb technológiákkal is előrukkol, folyton megkérdőjelezve az ismert megoldásokat – oktatási tevékenységében pedig erre biztatja a jövő mérnökeit is.