A Yettel Connect címmel megrendezett B2B eseményen Balogh Péter “Petya”, sikeres üzletember, technológus, az NNG navigációs cég társalapítója a mesterséges intelligencia transzformatív hatásáról beszélt.
Az AI az emberi agy szintjén
Az már ma sem kérdés, hogy az AI, vagyis a mesterséges intelligencia gyökeresen változtatja meg a világot, amiben élünk. Balogh előadása érzékletesen helyezi kontextusba és illusztrálja ezt a változást.
A technológus szerint soha nem volt még ennyire kiszámíthatatlan a jövő, soha nem volt ennyire végtelen a lehetőségek tárháza. A technológiai fejlődés tempója ugyanis eddig a processzorok teljesítményének kétévenkénti megduplázódásához igazodott. A mesterséges intelligencia közelmúltban tapasztalt robbanásszerű fejlődése azonban ehhez viszonyítva egy exponenciális ívet követ.
A neurális hálók több évtizedes kitartó fejlesztése a nagyközönség elől rejtve zajlott, ám ahogy Balogh mondta: “Tavaly novemberben megérkezett a ChatGPT, és berúgta az ajtót.” A legmodernebb neurális hálók komplexitása ugyanis már hasonló az emberi agyéhoz. Ha szinapszisokra próbáljuk lefordítani, a GPT modell “agyában” a paraméterek feleltethetőek meg az agysejtek közti kapcsolatoknak.
A 2022. novemberében megjelent GPT-3-ban 175 milliárd darab ilyen “agysejtek” közötti kapcsolódás volt, ami már elég volt ahhoz, hogy a modellel beszélgetni lehessen a világ legtöbb nyelvén, a világ legtöbb témájában. Aztán tavasszal megérkezett a GPT-4, ami már 100 billió (!) ilyen paraméterrel rendelkezik. Balogh szerint nagyjából ennyi szinapszisa van az emberi agynak is, tehát a legmodernebb AI-modell már összevethető skálán mozog az agyunkkal.
Valóban intelligens az AI
A ma létező AI technológiák tulajdonképpen egy statikus modellként működnek: a hihetetlen mennyiségű adat párhuzamos feldolgozására képes rendszereket “megetetjük” az előkészített nyersanyaggal (adatokkal), majd a tanulási folyamat után az AI már nem fejlődik tovább, de egy bemenetből képes lesz kimenetet generálni, például egy kérdésre választ szülni, vagy egy promptból képet rajzolni.
A GPT-4-et például már a világ összes írott szövegén tanították, vagyis minden szöveges dokumentumot olvasott, ami az interneten hozzáférhető. Balogh előadásában olyan példákat sorolt fel, amik érzékeltetik, milyen nagyságrendű tudás került ezzel az AI birtokába: a GPT-4 minden újságcikket, tananyagot, bűnügyi riportot, bírósági esetet, pszichológiai esettanulmányt elolvasott, ami szöveges formában megtalálható az interneten.
A GPT-4 különlegessége ezen felül, hogy ez az algoritmus már nem csupán egy adatbázisban keres szavakat, és elemez előfordulási valószínűségeket, hanem valóban megérti a szöveget, és annak megfelelően generál választ.
Persze nem a ChatGPT az egyetlen, már ma is nagyon fejlett mesterséges intelligencia-eszköz. Előadásában a következő példákat említette Balogh:
- Meta VoiceBox: bárkinek a hangját képes leutánozni akár már 2 másodpernyi hangminta alapján
- Meta MusicGen: automata zeneszerző
- Midjourney: grafikákat és illusztrációkat rajzol
- DeepL: nagyon jól fordít
Mire jó az AI az üzletben?
A mesterséges intelligencia-algoritmusok gyakorlati használatát támogatja, hogy olcsón és gyorsan működnek, és könnyen ismernek fel összefüggéseket a feldolgozott nagy mennyiségű adatban. Így az AI az üzleti élet sok területén egyszerre lehet hasznos.
A Balogh Petya által idézett adatok alapján az AI-t használó vállalkozások produktivitására jó hatással van a mesterséges intelligencia. Az AI-megoldásokkal dolgozó ügyfélszolgálatok 13.8%-kal több ügyfélkérdést tudtak kezelni, mint korábban, a programozók pedig heti 126%-kal több projektet tudnak kódolni.
Az MIT egy kutatása még jobban érzékelteti az AI hasznát egy vállalat számára: a kutatás szerint a ChatGPT 40%-kal csökkentette a feladatok elvégzéséhez szükséges időt, és a minőség 18%-kal nőtt. Balogh szerint az AI használata általánosságban 30-60%-os produktivitás-növekményt hozhat egy vállalat napi üzletmenetébe, ezzel segítve a profitabilitás növekedését.
Stratégiai kitekintésként Balogh az előadás végén a mesterséges intelligencia távlati hatásait is felsorolta. Az AI által hajtott, globalizáció 2.0-ra keresztelt jelenség keretében az üzletember szerint eltűnik a nyelvek szerepe, és a tudás szerepe is csökken, hiszen az AI mindent azonnal elér. Üzleti szempontból a mesterséges intelligencia egyszerre kihívás és lehetőség: a technológia lebontja a piacok közti korlátokat, a nyelvi akadályok elhárultával ugyanis minden vállalkozásnak a globális versenyben kell érvényesülnie, és semmilyen piac nincs védve az újabb, külföldi belépők ellen.
