New York megelégelte, hogy az Airbnb miatt az egekbe szöktek az ingatlanárak és a bérleti díjak az elmúlt években. A város elöljárói úgy döntöttek, gátat szabnak a rövid távú lakásbérlésnek, és tulajdonképpen betiltották az Airbnb-t.
Az Airbnb globális problémaköre
Mióta 2008-ban megjelent a rövid távú bérlést megkönnyítő Airbnb, a világ számos nagyvárosában egyre növekvő gondot okoz a rövid távú lakáskiadás. Az Airbnb ugyanis olyan jövedelmező lehetőséget kínált, amit számos befektető igyekezett megragadni, ezzel alaposan felhajtva az ingatlanok (főleg a kisebb alapterületű lakások) vételi és bérleti árát is az adott városban. Így az első lakásukat megvásárolni igyekvők, vagy a városban albérletet keresők (például kezdő egyetemisták) jóval drágábban jutnak lakáshoz – helyettük pedig a turisták bérelhetik ki pár napra az egyébként életvitelszerű használatra is alkalmas lakásokat.
Történik mindez egy olyan időszakban, amikor a lakásszegénység egyébként is egyre jelentősebb probléma szerte a világon, hiszen az elmúlt években a népszerű, duzzadó népességszámú városok lakáskínálata még a turisták megjelenése nélkül is egyre kevésbé tudott lépést tartani a növekvő igényekkel. Az Airbnb csak rátett egy lapáttal erre a folyamatra, így a világ számos nagyvárosában, mint például New Yorkban is, mára szinte elviselhetetlenné vált a helyzet. Ezt elégelték meg a város döntéshozói a közelmúltban.
Új Airbnb-szabályozás New Yorkban
A rövid távú bérlésre vonatkozó új szabályok értelmében New Yorkban idén szeptember eleje óta már csak 30 napnál hosszabb tartózkodásra foglalhatóak az Airbnb, a Vrbo, és a booking.com kínálatát alkotó szálláshelyek. Az egyetlen “kiskaput” az kínálja, hogy a város egy szigorú regisztrációs folyamat során bizonyos szállásadóknak engedélyezi a rövid távú bérbeadást. Október elejéig viszont csak a korábbi 22.000 szálláshely mintegy 2%-át regisztrálták.
A szabályok megszabják, hogy csak olyan vendéglátók adhatnak ki 30 napnál rövidebb időre szobákat, akik maguk is az adott ingatlanban laknak, és életvitelszerűen jelen is vannak ott a foglalás időtartama során. De egy egész lakást vagy házat ebben az esetben sem adhatnak ki, csak szobákat – ezen belül pedig azt is kikötik, hogy ablak nélküli szobákat nem lehet regisztrálni és kiadni. Az egységben ráadásul legfeljebb két fizető vendég tartózkodhat 30 napnál rövidebb ideig, és nekik a tűzvédelmi szabályok miatt minden szobába, illetve a lakás egészébe is akadálytalan ki- és bejárást kell biztosítani.
Világos, hogy ezek a szabályok nagyjából az Airbnb végét jelentik a világvárosban.
Pro és kontra érvek az Airbnb-tilalommal kapcsolatban
Az talán egyértelmű, hogy az Airbnb-nek hatalmas érvágás ez a tiltás, így a cég sietett is közölni, hogy a döntés szerintük szembe megy a vendéglátók és úgy összességében a new york-i turisztikai szektor érdekeivel. A látogatók ugyanis így szerintük nem találnak megfizethető szállást, illetve a cég képviselői azt is felhozták, hogy New York egyes kerületeiben kisvállalkozók megélhetése kerülhet kockára, ha mostantól nem adhatják ki ingatlanjaikat rövid távra.
A döntéshozók természetesen azzal érvelnek, hogy a new york-i lakóépületeknek alapvetően lakás céljára kellene szolgálnia, vagyis a szabályozók a helyiek lakhatását helyezik előtérbe a turisták érdekeivel szemben. Az ingatlanok vételi vagy bérleti árának emelkedésén kívül a rövid távú bérbeadás egyéb kényelmetlenségekkel is járt: a népszerűbb épületek lakosai arról panaszkodtak, hogy úgy érzik, mint ha egy hotelben élnének, ahol a folyosón rendre idegen emberekbe botlanak, és a bérleményekben a hangos bulik sem voltak ritkák.
Airbnb-problémák Magyarországon is
A rövid távú lakáskiadás közel sem csak a New York-méretű metropoliszokban okoz problémát. Magyarországon is hasonló folyamatokat figyelhettünk meg az elmúlt pár évben: befektetők az ingatlanárak 2015-ös mélypontja óta egyre nagyobb számban ismerték fel az Airbnb-ben rejlő lehetőségeket.
Budapesten például Terézváros önkormányzata már szintén megtette az első lépéseket a terület szabályozására, illetve a szabályok betartására. Az ideiglenes szálláskiadásra vonatkozó szabályok betartását külön “kommandó” ellenőrzi, akik a hivatal tájékoztatása szerint első “razziájuk” idején 8-ból 5 rövid távra kiadott lakásnál találtak problémát (ezek ugyanis illegálisan működtek).
Azt talán hiú ábránd remélni, hogy az Airbnb visszaszorításával máris sikerül elérhető árú, minőségi lakhatást biztosítani a nagyvárosok lakóinak világszerte. De az jó eséllyel igaz, hogy a rövid távú lakáskiadás szabályozása egy jó első lépés afelé, hogy városaink elsősorban azok lakóinak számára legyenek élhetőek, és csak másodsorban vegyük számításba a látogatók érdekeit.
