A károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a közúti közlekedés villamosítása rohamtempóban halad Európában és a világ számos más pontján is.
Az öreg kontinensen 2020 és 2021 között 76%-kal nőtt az elektromos járművek száma, 2022-ben az eladott új járművek 14%-a már villamos meghajtású volt. Az itt kidolgozott technológiákat több más iparág is hamar meghonosította: az elektromos robogók, biciklik, rollerek, és motorcsónakok után mára a repülés forradalmasítása is elindult.
Elektromos repülés a mindennapokban
A ma 30-as korosztálynak még mondhat valamit a Jetsons család: a rajzfilmsorozatban ugyanúgy repülő csészealjakkal közlekedtek a derék honpolgárok, mint megannyi más sci-fiben. Az autókat helyettesítő légi járművek azonban már a közeljövőben kiléphetnek a tudományos fantasztikum világából, hiszen a legújabb fejlesztések lehetővé teszik a részben vagy teljesen elektromos légi közlekedést rövidebb távokon.
Az utasokat akár több ezer kilométerre szállító, több száz tonnás eszközök elektromos megoldásokkal való kiváltása jelenleg túl nagy kihívást jelent a mérnököknek. Az elektromos meghajtású légi járművek számára ugyanis – akárcsak a villanymotoros autók és más eszközök esetében – lítiumion-akkumulátorok szolgáltatják a “szuflát”. Ezen akkumulátorok igen nehezek, nagy tömegük korlátozza a megoldás használhatóságát, így a fejlesztések egyelőre a városi közlekedést forradalmasító légi taxizásra koncentrálnak.
Így született meg az Urban Air Mobility, vagyis a városi légi közlekedési iparág, ami ugyan ma még apró, ám gyorsan fejlődő technológiai és üzleti terület. A világ legnagyobb városaiban már most is üzemelnek olyan rövid távú ingajáratok, amikkel az utasok a felhőkarcolók tetején elhelyezett heliportokról (helikopter leszállókról) a reptérre repülhetnek – sokkal gyorsabban, mint ahogy ezt az utat taxival megtennék, azonban ma még robbanómotoros gépekkel.
Ezt a piacot igyekeznek meghódítani az olyan cégek, mint a Vertical Aerospace, amelynek elektromos járművei nagyjából egy helikopter és egy repülőgép keresztezéseként írhatóak le. A cég a légitaxizást eleinte pilótákkal képzeli el, később azonban önállóan is közlekedhetnének előre megszabott útvonalaikon ezek a hipermodern, többrotoros, villamos meghajtású járművek.
A városi közlekedésen túl azonban már a regionális közlekedésben is zajlanak kísérletek az elektromos, illetve hibrid meghajtású gépek használatára. Az északi országok (Norvégia, Skócia), illetve az Amerikai Egyesült Államok bizonyos területein ugyanis nehézkes a szárazföldi vagy vízi közlekedés. Ezeken a területeken ma alacsony hatótávú, kevés utast szállító repülőkkel oldják meg a közlekedést és az áruszállítást. Ezek a járművek pár éven belül helyettesíthetőek lehetnek elektromos, vagy kombinált meghajtású (hibrid) repülőkkel. Egy 2021-es kísérletben már bizonyított egy négyüléses kis gép, az ezt fejlesztő cég mérnökei így most egy nagyobb modell tervezésén dolgoznak.
Használt sütőolaj repít a jövőbe
Az elektromos meghajtás mellett más technológiák is versenyben vannak azért, hogy hamarabb juttassák el az emberiséget a karbonsemleges légiközlekedéshez. A repülőgép-hajtóműveket fejlesztő Rolls-Royce idén sikeresen tesztelte legújabb motorját, az UltraFant, ami 10%-kal hatékonyabb, egyúttal környezetkímélőbb is, mint a ma használt társai. Az új megoldás ugyanis kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a cég eddigi legmodernebb hajtóműve – üzemanyaga ráadásul egy olyan környezetbarát anyag, ami használt sütőolajból és hasonló nyersanyagokból készül.
A teszt eredményei bizonyították, hogy az UltraFan valóban hatékonyabb a ma használt motoroknál, így a hosszútávú légi közlekedésben is elérhetővé válik egy zöldebb jövő. Ahogy pedig tovább terjednek és fejlődnek a rövid távú légitaxizásban használt villamos technológiák, könnyen elképzelhető, hogy az elektromos meghajtás a kontinenseken átívelő, hosszú távú repülést is forradalmasíthatja, leváltva még a környezetbarát újrahasznosított üzemanyagokat is.
