A Facebook Ellenőrző Bizottsága papíron azzal a céllal jött létre, hogy a platform megtalálja a szólás szabadsága és a globális közösség érdekei közötti arany középutat.

Mások szerint viszont a gigantikus közösségi platform a testület mögé bújva folytathatja olykor megkérdőjelezhető üzleti stratégiáját. A moderációs bizottság két éve működik – de milyen eredménnyel, és mit várhatunk tőle a jövőben?

A Facebook Ellenőrző Bizottságáról röviden

A Yettel Business Blogon is írtunk már az Oversight Boardról, vagyis a Facebook Ellenőrző Bizottságáról. A (ma már Metaként ismert) Facebook által 2020. október 22-én 130 millió dolláros büdzsével életre hívott testület célja az volt, hogy kialakítsa a Facebook és az Instagram moderációs irányelveit. 

A 20 fős csoport tagjai között találunk egyiptomi írót, magyar egyetemi tanárt, Nobel-békedíj jelöltet, de ott van köztük egy volt dán miniszterelnök is. A diverzitás célja az volt, hogy a Facebook minél nagyobb érzékenységgel dönthessen tartalmi kérdésekben, a cég ugyanis a Bizottság precedensértékű döntései mentén kívánta alakítani tartalomellenőrzési gyakorlatát.

Az Ellenőrző Bizottság tevékenységének mérlege

A testület tevékenységét illetően nem lehet pár szóban mérleget vonni – viszont a számok jó kiindulópontul szolgálnak. A Bizottság első, 2022. június végén megtartott személyes találkozójáig (addig a pontig a tagok online tartották a kapcsolatot) a testülethez mintegy 2 millió bejelentés érkezett be. Ebből 28 alkalommal hoztak valamilyen döntést, és 119 javaslatot fogalmaztak meg a Meta felé.

A testület korai időszakában szinte minden, a Facebook tartalommoderációs gyakorlatát figyelemmel követő szemlélő arra fogadott, hogy az Ellenőrző Bizottság működése gyalázatos lesz, és semmilyen valódi eredménnyel nem fog járni. Rossznyelvek szerint a Facebook csak azért tapsolt el némi pénzt arra, hogy gründoljon egy efféle testületet, hogy ezzel a Bizottságra tolja a felelősséget, míg a pénzgyár vígan pöföghet tovább a háttérben. 

Ezek a hangok mára elcsitultak: emberi jogi és tartalommoderációs szakértők világszerte elismerően nyilatkoznak a Facebook Ellenőrző Bizottságának működéséről. A Meta pedig maga is pozitívan látja a testület működését, sőt, annak újabb 150 millió dollárral szavazott bizalmat, így biztosítva működését 2025-ig.

De a kép természetesen, mint általában, ebben a kérdésben sem fekete-fehér. Szakértők szerint egyelőre korai szentenciózus nyilatkozatokat tenni a testület működéséről. 

Az Ellenőrző Bizottság ellentmondásai és bővülő mandátuma

Általános kritika a testület működésével kapcsolatban a függetlenség kérdése: ha a Facebook (amelynek önérdekkövető és profitvezérelt működését a Bizottság döntései hivatottak korlátozni) ilyen elégedett annak tevékenységével, akkor valami biztosan nincs rendben. 

Közelebbről: a Bizottság mandátuma azt vizsgálni, hogy a Facebook mennyire tartja magát saját tartalommoderációs irányelveihez. De ezen irányelveket maga a Meta fogalmazta meg, vagyis ugyanazon cég igyekszik kiegyensúlyozni a szólás szabadságát a mindenkit védő biztonsággal, ami közben leginkább abban érdekelt, hogy folytathassa (és kiterjeszthesse) busásan jövedelmező tevékenységét.

Az Ellenőrző Bizottság működésében ez az ellentmondás eddig nem okozott fennakadást. De a folyamatot követő elemzők szerint minél mélyebbre ássák magukat a testület tagjai bizonyos általános tartalommoderációs kérdésekben, annál nagyobb eséllyel kerülhetnek szembe a Bizottságot fenntartó vállalat, a Meta érdekeivel.

Jó példa erre rögtön a testület legelső döntése. Az Instagramon egy brazil mellrák-kampány keretében operáción átesett nők fotóit tették közzé. Miután az algoritmus automatikusan eltávolította a fotókat, az ügy a Bizottsághoz került – a Meta ekkor úgy döntött, saját moderátoraira bízza a döntést, akik mégis engedélyezték a bejegyzés megjelenését. Ezután azt kérték a Bizottságtól, hogy ne foglalkozzon tovább az üggyel. Ők viszont megtagadták ezt a kérést, és saját folyamatukat követve szintén arra a döntésre jutottak, hogy a poszt engedélyezését fogják javasolni. 

Ez a fajta önállóság karakteresen kifejezi a Bizottság szemléletét: nem egyes tartalmak kérdésében kívánnak dönteni, hanem általános, a tartalommoderációs irányelveket érintő javaslatokat fognak tenni, ezzel befolyásolva azt is, hogy a Meta a jövőben hogyan kezeli ezeket a kérdéseket. Azzal tehát, hogy a megfelelő ügyeket választják ki (ilyen volt például a volt amerikai elnök, Trump felfüggesztése a Meta platformjain), az Ellenőrző Bizottság hosszú távon is hatással lehet majd arra, hogy mit szabad, és mit nem szabad a Facebookon – így pedig áttételesen mindannyiunk online életére is.