A “chipokalipszisről”, vagyis az ipari termelés megszokott rendét durván felborító chiphiányról már írtunk a Yettel Business Blogon, és volt szó az EU tervéről is, amivel megoldaná a járvány kezdete óta kibontakozó “chipageddont”.

Az EU célja fejleszteni a kontinensen a félvezetőkre irányuló kutatás-fejlesztést, tervezést és gyártást. A cél elérése érdekében az EU magánforrások bevonásával és a magánbefektetések ösztönzésével 2030-ig összesen 43 milliárd eurónyi forrást kíván mozgósítani. De a chipgyártás felpörgetése csak hosszú távon jelentene enyhülést – márpedig a technológiai termékek gyártóinak most van szükségük megoldásra. Ezért furfangos ötletekhez folyamodnak.

Szokatlan megoldások félvezetőhiány idején

A termékfejlesztők sokszor elkeseredett lépésekre szánják el magukat, ami nem is meglepő: ha egy többmillió forintos gép átadása egy pár filléres chip miatt csúszik, a gyártó szinte bármire hajlandó, hogy megoldja a problémát. Ez okozta például, hogy egy ipari gépeket gyártó cég a chiphiány idején nagy tételben vásárolt mosógépeket – majd újrahasznosította az ezekből kiszerelt félvezetőket saját termékeiben.

De az autóiparban ismert megoldás például az is, hogy bizonyos chipeket egyszerűen kihagynak a végtermékből, vagy csak később szerelik be azt. A Cadillac például 2021 szeptemberében jelentette be, hogy átmenetileg egy vezetéstámogató rendszer nélkül gyártja bizonyos modelljeit. Az új Teslákba már nem szerelnek USB portot, míg a Ford például bizonyos chipek nélkül szállítja le egyes modelljeit, azzal az ígérettel, hogy a nem kritikus funkciókat ellátó chipeket majd később beszerelik a szervizek.

Szakértők szerint az is gyakori, hogy a gyártók egy chipet több célra használnak, de a régi, akár 10 éves félvezetők felhasználása is megoldást jelent bizonyos helyzetekben. A gyártók inkább átírják a chipeket vezérlő szoftvereket, hogy azok más típusú félvezetőkön is fussanak, mint hogy a chiphiány miatt inkább ne gyártsák le és bocsássák piacra termékeiket.

A Canon pedig egyenesen egy bevételi forrásáról is kénytelen volt lemondani. Fénymásolói ugyanis csak a gyártó saját tintapatronjaival működnek – illetve működtek eddig, de mivel az tinta töltöttségi szintjét jelző chipekből is hiány van, a Canon kénytelen volt elárulni felhasználóinak, hogyan bírhatók rá a fénymásolók, hogy ezentúl bármilyen patronnal működjenek. Nehéz elképzelni, hogy a chiphiány után ezek a felhasználók visszatérnének a drága, eredeti patronokhoz.

Lehetőség a chipokalipszisben

A chiphiány persze egyik cégnek hátrány, a másiknak előny. A McKinsey például külön csapatot indított a félvezetők felkutatására és közvetítésére ügyfeleinek. A csapat olyan országok raktáraiban kutatja fel a chipeket, mint Marokkó, Hollandia vagy Japán – akár olyan félvezetőket is, amik csak kis mértékben különböznek attól, amire megrendelőik vágynak. Ez a közvetítés persze busás haszonnal is jár, mivel a termékek gyártói szinte bármit kifizetnek most egy olyan chipért, ami működőképes (vagy azzá tehető) a termékeikben.

Ez a helyzet pedig más szolgáltatásoknak is piacot teremt: a Chiplitics nevű startup például a hamisított, alacsony minőségű chipek hatékony kiszűrésével segít meggyorsítani a félvezetők beszerzését és közvetítését.

Bár a chipek gyártásában valóban volt fennakadás a pandémia kezdetén, a termelés gyorsan helyreállt, hogy kiszolgálja a módosult keresletet. Az távolságtartás idején a mobilitást szolgáló autóipar forgalma bezuhant, helyette felfutott viszont a home office-ban használt elektronikai cikkek piaca. A félvezetőipar gyorsan reagált, az új szerződéseknek köszönhető például az is, hogy az autóipar ilyen hiánnyal küzd most.

Iparági pletykák szerint viszont nem csak egyszerűen hiányról van szó. Bizonyos szakértők, mint a Wired által idézett Dan Hutcheson, azt gyanítják, hogy egyesek a félvezetők betárazásában is óriási lehetőséget látnak. Ez azt jelenti, hogy a korábban olcsón megvett félvezetőket vagy saját termékeikben használják fel, vagy később busás haszonnal eladják – akárhogy is, ezek a chipek most hiányoznak a piacról.

Mindenesetre úgy tűnik, érdemes berendezkednünk a chiphiányra. Bár a J.P. Morgan elemzői szerint már idén év vége felé egyre több chip lesz elérhető, a Volkswagen képviselői úgy vélik, még 2024-ben is problémát okozhat majd az autóiparban használatos félvezetők hiánya. Persze a régi folytonos üzletmenet megakadása akkor is probléma lesz, ha esetleg mégis hamar véget ér a chiphiány. Ha például a közelgő válság miatt hirtelen lelassulna a világ ipari termelése, elképzelhető, hogy Dunát lehet majd rekeszteni az olcsó félvezetőkkel.