A koronavírus-járvány egyik előre nem látható következménye a több iparágat megbénító és az árakat jócskán felhajtó globális chiphiány lett.

A probléma mára a gazdasági “long Covid szindróma” egyik legmeghatározóbb tényezője lett, amelyben elemzők szerint 2022-ben sem várható enyhülés, tovagyűrűző hatásait pedig egyre többen fogjuk érezni. Vegyük sorra, hogyan is ért el minket a “chipageddon”, és mire érdemes számítanunk a jövőben!

Botladozó autóipari értéklánc

A globális chiphiány bizonyos iparágakat gyakorlatilag megbénított. A hiány főleg az autóipart érintette érzékenyen, amely ágazatban a vírus kitörésekor többször is leállt a termelés.

Az autógyártás precíz gépezetként működik, ahol nagyrészt “just-in-time” rendszerben, pont a szükséges mennyiségben és a megfelelő időben érkeznek a gyárakba a nyersanyagok és a beszállítók részegységei, hogy aztán azokat beszereljék az autókba. A gyártók mindig csak minimális tartalékkal számolnak, így nem is tartanak fent nagy raktárhelyiségeket. Amikor a pandémia elején többször is leállt a termelés, a feltorlódó szállítmányok jókora problémát jelentettek az autógyártóknak, akik ezért (és a bizonytalanság miatt) lecsökkentették rendeléseiket a félvezető-beszállítók felé.

Eközben a chipgyártóknak is megvolt a maguk problémája: mivel egy félvezetőgyár felhúzása óriási beruházás, ők is maximális kihasználtságra törekedtek, ezért mindig igyekeztek pontosan felmérni, milyen chip-keresletre számíthatnak a jövőben. A járvány előtt készült elemzéseik pedig csökkenő keresletet mutattak a következő évekre, ezért nem is végeztek fejlesztéseket.

Az autóipari rendelések leállásakor a chipgyártók új piacok után néztek – és meg is találták azokat, hiszen a távolságtartás miatt otthon maradó népesség körében felfutott az elektronikai és számítástechnikai cikkek, így például a szórakoztatóelektronikai termékek piaca. A félvezetőgyártók gyorsan át is csoportosították chip-kapacitásaikat ide, ezzel pedig el is érkeztünk a “chipokalipszis” csúcspontjához.

Ez a nagyszabású kereslet-kínálati egyensúlytalanságot tetézték ráadásul olyan további problémák, mint a logisztikai lánc feltöredezése, a szállítmányozási költségek jelentős megugrása, vagy az általános nyersanyagár-növekedés.

Mit okoz a chiphiány?

A világméretű chiphiány miatt akadozó autógyártás következménye, hogy drágultak az új autók, és lassult is a gyártásuk. Ennek köszönhető, hogy a növekvő kereslet felhajtotta a használtautópiac árait is. Mindeközben több más iparágban is gondokat okoz a félvezető-hiány: az okostelefonok, laptopok, IoT-érzékelők, de akár a játékkonzolok piacára is tovagyűrűzött ez a turbulencia. Ezért tapasztaljuk azt, hogy ma egy hasonló felszereltségű laptop nagyjából harmadával többet kóstál, mint egy-másfél évvel korábban. Mivel az általános digitalizáció miatt egyre több használati tárgyunk tartalmaz elektronikai komponenseket, a probléma a termékek egyre szélesebb körét fogja érinteni.

A félvezető lapkák gyártói természetesen érzékelik a problémát: gőzerővel fogtak neki a gyártókapacitásaik bővítésének. Többek között a Samsung, az Intel, és a TSMC is jókora beruházásokat jelentett be. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, ezért az általános elemzői vélekedés (amit például az Intel vezérigazgatója is oszt), hogy 2023 előtt nem érdemes nagyobb változásokra számítanunk. Mások még pesszimistábbak és elhúzódó, fájdalmas chiphiányról beszélnek. Érdemes tehát úgy készülnünk, hogy legalább egy évig velünk maradnak a magas árak és a chiphiány különféle negatív hatásai.