Az EU döntéshozói régóta birkóznak azzal a bonyolult problémahalmazzal, amit a Big Tech, vagyis a legnagyobb techcégek kezében összpontosuló hatalom jelent.

A szabályozás már érik egy ideje, ahogy arról a Yettel Business Blogon is beszámoltunk korábban. Idén nyáron nagyot lépett előre a projekt, ugyanis a legnagyobb techvállalatok is aláírták az EU új, dezinformáció elleni szabálykönyvét.

Mi az EU gondja a techcégekkel?

Tisztázzuk először is, hogy kikről van szó! Big Tech-ként a következő technológiai óriásokra hivatkozunk: az Alphabet (a Google anyavállalata); az Amazon; a Meta (tehát a Facebook anyavállalata); az Apple; és a Microsoft. Az ezeket övező szerteágazó problémahalmaz nem csak az EU-ban okoz fejtörést a döntéshozóknak, de szabályozásuk az Amerikai Egyesült Államokban is régóta napirenden van.

A legfőbb problémák röviden:

  • a túl laza versenypiaci szabályozás miatt némelyik cég egyeduralkodóvá vált saját piacán,
  • általános gyakorlat a globális adóoptimalizálás, így a szédületes összegeket bezsebelő techcégek gyakorlatilag alig adóznak,
  • problémás a felhasználók személyes adatainak felelőtlen kezelése is,
  • valamint a nagy techcégek platformjai a dezinformáció, vagyis a félrevezető tájékoztatás melegágyai.

Bár ezek közül az összes súlyos probléma, sokan ez utóbbinak tulajdonítják a demokráciák meggyengülését világszerte. Abban még a szkeptikusok is látnak igazságot, hogy egyes országok (leginkább például Oroszország) önös érdekeiknek megfelelően profin aknázzák ki a közösségi platformok gyengeségeit, ezzel fals információkat terjesztve felhasználók milliói felé. Egyértelmű, hogy ez milyen káros hatással van például az Európai Unió nemzetközösségére, ezért érthető a döntéshozók igyekezete, hogy megakadályozzák az efféle gyakorlatokat – ez pedig a techcégek szabályozásával kezdődik.

Az EU új dezinformációellenes kódexe

Hogy elérjék ezt a célt, az európai döntéshozók idén kidolgozták a 2018-as dezinformációellenes kódex új, megerősített változatát. Az idén június 16-án bemutatott dokumentum céljai között szerepel, hogy:

  • megszüntesse a techcégek pénzügyi érdekeltségét a dezinformáció terjesztésében (eddig a hirdetési bevételek miatt a fenti vállalatok kvázi “jól jártak” azzal, hogy nem szabtak gátat a dezinformációt terjesztő hirdetők tevékenységének), és szorgalmazza az együttműködést a hirdetésekben érdekelt különféle szereplők között a dezinformáció visszaszorításának érdekében;
  • átláthatóbbá tegye a politikai hirdetések hátterét, vagyis azt, hogy mikor van dolgunk politikai hirdetéssel, azt pedig ki fizette, mennyit költött rá, és mióta hirdet;
  • több hatalmat adjon a felhasználók kezébe, hogy megvédjék magukat (és a többi felhasználót) a dezinformáció hatásaitól;
  • javítsa az együttműködést a “fact-checkerekkel”, vagyis a tényellenőrzést végző szereplőkkel, akik ellenőrzik a hirdetésekben megjelenő állítások helyességét, valóságtartalmát;
  • könnyebb hozzáférést biztosítson a kutatók számára a kamu hírekkel és információkkal kapcsolatos adatokhoz;
  • valamint, hogy csökkentse a manipulatív eszközök (például álprofilok, botok, deepfake-technológiák) használatát.

A kódex emellett létrehoz egyfajta állandó “operatív törzset” is, vagyis egy olyan grémiumot, aminek elsődleges feladata azt elérni, hogy a kódex rendelkezései lépést tartsanak a technológiai, a társadalmi, piaci és jogi környezet alakulásával.

Ahogy Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, értékekért és átláthatóságért felelős biztosa elmondta: “Az új dezinformációellenes kódex egy olyan időszakban készült el, amikor Oroszország az Ukrajna elleni katonai agresszió során fegyverként használja a dezinformációt, és amikor a demokrácia elleni támadásokat látunk széles körben”.

Büntetések a techcégeknek – de mi lesz a hiányzókkal?

Az új szabálykönyvet nem csak az EU döntéshozói, de a nagy cégek képviselői is elfogadták: aláírta azt a Meta, a Microsoft, a Google, a Twitter, a Twitch és a TikTok is. Így ha nem tesznek a kódex előírásai szerint a kamuprofilok és a dezinformáció ellen, jelentős (akár a forgalmuk 6%-ára rúgó) büntetésekre számíthatnak az EU-ban. Ez mindenképpen óriási előrelépés, és nagy öröm, hogy végre megoszlik a felelősség az EU tagállamai és a techóriások között.

Nagy nyitott kérdés marad azonban, hogy mi lesz azokkal, akik nem írták alá a kódexet? Ilyen például az Apple, ami hatalmas szereplő a tech- és a hirdetési piacon, de kimaradt a Telegram is, ami az orosz-ukrán háború során vált a dezinformáció egyik legfőbb “szőcsövévé”. Bár ez okoz némi bizonytalanságot, összességében mégis üdvözlendő, hogy valami elindult, és a döntéshozók végre szisztematikusan fellépnek a kamuhírek és álprofilok ellen.