A koronavírus-járvány olyan történelmi mérföldkő, ami életünk szinte minden területére hatással volt, van és lesz.

A vírus egészségre gyakorolt romboló hatásához mérhetőek a pandémia által okozott gazdasági károk. A korábbi hullámok által szétzilált munkaerőpiac pedig remegve várhatja a vírus legújabb, omikron variánsának tarolását. Világszerte felmerül a kérdés: mire számítsunk?

Járvány a munkaerőpiacon

A Covid okozta kezdeti sokk emlékét nem csak személyesen őrizzük magunkban – a világgazdaság sem egykönnyen heveri ki ezt az újfajta kihívást. Már az ENSZ 2022 januárjában született jelentése is arra figyelmeztetett, hogy évekbe telhet, mire a foglalkoztatottság visszatér a pandémia előtti szintre.

2019 elejétől az egymást követő bezárások, leállások és korlátozások káros hatásai egy sor dominóhoz hasonlóan dőltek végig a világgazdaság különféle folyamatain és szereplőin. A munkanélküliség aránya világszerte jelentősen megugrott a járvány kezdeti időszakában. Idén év elején 5,9%-on állt a globális munkanélküliségi mutató, ami ugyan jobb volt, mint a tavalyi, vagy akár a 2020-as adat, de 2019-hez képest így is 12,9%-os növekedést jelent. (Három éve még 186 millió ember volt munka nélkül, ez idén januárra felszökött 207 millióra). Ehhez képest a félévhez közeledve, 2022 júniusára tovább nőtt, már 6,57%-os volt a munkanélküliségi ráta a világban…

Az okok szerteágazóak. A járványhelyzet miatt sokan előrehozták nyugdíjazásukat, mások pedig a lezárások miatt veszítették el foglalkozásukat, majd a járvány enyhülésével egyszerűen nem találtak új munkát. A szektort váltók elhelyezkedése is nehezebb: jelentős az elvándorlás például a turizmushoz és vendéglátáshoz kapcsolódó iparágakból. A világ több országában bőkezűen osztott segélyek és támogatások miatt pedig eddig sokan nem is siettek újra munkába állni.

A fentiek miatt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése szerint világszerte összességében mintegy 40 millió munkavállaló hiányzik a munkaerőpiacról. Ezt tetézik a mostanra már tisztán látható gazdasági problémák: a gyorsan felszaladó infláció, az általánosan növekvő munkanélküliség mellett is bizonyos szektorokat kínzó munkaerőhiány, és a pénzpiacokon egyre nehezebben elérhető szabad tőke – na és persze a koronavírus új típusa, az omikron.

Omikron a világban

Újabban a koronavírus-fertőzések egyre növekvő arányát okozzák a vírus legújabb változatának, az omikronnak a különféle variánsai. Egyre több a fertőzött Európa több országában, így Németországban, Olaszországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban, de hazánkhoz közelebb Csehországban és Romániában is mind több omikron-fertőzöttet regisztrálnak. Portugália már át is esett a vírus legújabb, hatodik hullámán, míg Németországban még csak készülnek a következő hullámra, de a nyári turista- és fesztiválszezonban máris javasolják a maszk használatát olyan helyeken, ahol sok ember tartózkodik egy helyen.

Az tehát világosnak tűnik, hogy nem ússzuk meg a vírus omikron variánsát. De a sokadik hullám idején joggal merül fel a kérdés: ha szervezetünk nem is, a gazdaság, ezen belül pedig a munkaerőpiac vajon megtalálta-e a módját, hogy alkalmazkodjon a kihíváshoz?

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint aligha. A szervezet 2022-es jelentése alapján a vírus okozta válság elmélyíti a meglévő egyenlőtlenségeket úgy országokon belül, mint a világ országai között. A fejlett országok (Európa, Észak-Amerika) munkaerőpiacainak kilábalása gyorsabb, míg a kevésbé fejlett régiók hosszú távon is érezni fogják a vírus káros hatásait.

A vírushelyzet ráadásul aránytalanul rosszabbul érintette a nők foglalkoztatottságát, de az oktatás problémái miatt a fiatalok sem állnak jobban – különösen a világ azon területein, ahol nem általános az internetelérés, a hozzáférés a digitális oktatáshoz. Egyre nő a szegénység és az egyenlőtlenség, a munkaerőpiaci kilábalás pedig évekig is eltarthat. Az omikron és az esetleges további vírusvariánsok megjelenése csak elnyújtja ezt a folyamatot. Szakértők szerint elengedhetetlen a nemzetközi összefogás, és életbevágó a hatékony belföldi politikai válaszok megtalálása. Ezek híján a válság hatásait – különösen az elmaradottabb régiókban – még éveken át nyögni fogja a munkaerőpiac, a világgazdaság, és így végső soron a fogyasztók.