A gyártástechnológiában, az építészetben, és sok más mérnöki-technológiai területen egyre forróbb téma a digitális ikrek területe, ami 2026-ra várhatóan 48 milliárd dolláros biznisz lesz.
Ideje, hogy megismerkedjünk a digitális ikrek fogalmával, mert szakértők szerint meghatározó technológiai újításról van szó, ami megannyi formában fogja befolyásolni úgy az üzleti életet, mint mindennapjainkat!
Mik azok a digitális ikrek?
Röviden: a digitális iker egy fizikai világban létező tárgy, folyamat, vagy szolgáltatás digitális reprezentációja. A digitális iker gyakorlatilag egy virtuális modell, a valóságban megfoghatóan létező jelenség digitális manifesztációja.
A könnyebb megértés érdekében vegyünk egy építészeti példát. A tervezőasztal már ma is sokszor pontatlan fogalom, hiszen valójában egy speciális szoftverben születik meg egy épület mindenre kiterjedő, virtuális tervrajza. Eddigi fogalmaink szerint ez a tervrajz az építésig, illetve az építés folyamata során jelent igazi segítséget, a későbbiekben alig kerül elő.
A digitális iker ezzel szemben egy “élő” virtuális objektum: a fizikailag is megvalósult épületben megfigyelt változások adatait visszatáplálják annak tervrajz szerinti, digitális térben létező másába. Egy modern épületben rengeteg szenzor működik, amelyek különféle változókat mérnek – ezeket a fizikai valóságból érkező adatokat valós időben csatornázzák be a digitális ikerbe.
Ennek eredményeképpen létrejön egy olyan digitális építmény, amely a valóságban létező épületnek mindenben megfelelő, valós adatokkal rendelkezik. Az adatok segítségével a mérnökök virtuálisan is elvégezhetnek bizonyos, a valóságban nehezen kivitelezhető vagy túl költséges teszteket. De a valós időben befutó adatok azzal az előnnyel is járnak, hogy a mérnökök számára a digitális iker előrejelezheti az esetleges meghibásodásokat. Így például egy csőtörést már azelőtt kijavíthatnak, hogy az valójában bekövetkezne.
A digitális ikrek története
Ez a fajta biztonság iránti igény már a kezdetekkor meghatározta a digitálisiker-technológia gyökereit. Az elképzelés legkoraibb példája az 1960-as években a NASA háza táján keresendő. Az amerikai űrügynökség ugyanis előre legyártotta az űrbe kiküldött eszközeinek tükörképét, hogy egy meghibásodás esetén a földi személyzet ezeken kísérletezhessen ki működő megoldásokat. Az Apollo 13 kis híján tragédiába torkolló missziója során a földi ikrek jelentős szerepet játszottak abban, hogy végül épségben tért haza az űrhajón szolgáló három asztronauta.
Az ötlet mai formájában Dr. Michael Grieves-től származik, aki egy 2002-es konferencián beszélt először a digitális ikrek koncepciójáról. Grieves a termékéletciklus-menedzsment szakértőjeként látott fantáziát a fizikai tárgyak valós idejű digitális modellezésében, amit akkoriban még “tükrözött térmodellnek” hívtak.
Digitális ikrek az iparban
A digitális ikrek nem csak az építészetben használatosak. Az egészségügy, az autóipar, vagy a repülés területén is kiaknázzák a digitális ikrek jelentette előnyöket, felhasználási körük pedig egyre csak bővülni fog.
A digitális ikrek ereje abban rejlik, hogy segítségükkel ugrásszerűen növelhető az ipari hatékonyság: ez egyszerre jelentheti a felesleg csökkentését és a zöldebb működést is. Gondoljunk itt a korábbi példa szerint az épületfenntartásra: mennyivel kevesebb költséggel jár, ha egy elkerülhető csőtörés nem áztatja el az épület több szintjét! Ugyanilyen hasznos lehet, ha a különböző viszonyok között működő termékek digitális ikreit hasonlítjuk össze. Például egy meleg, száraz, sivatagos területen használt autó és egy ugyanolyan típusú, Szibériában szolgálatot teljesítő modell eltérő módon hibásodhat meg. A digitális ikrekbe befutó valós idejű információk viszont segítenek a gyártónak megérteni, hogy miként építhet olyan autókat, melyek minden körülmények között jól működnek.
A predkitív ikrek az előrejelzésben, a digitális ikrek pedig a modellezés mellett a szimulációban is fontos szerephez jutnak. Például egy autógyártó virtuális teszteknek vetheti alá az új, sivatagi viszonyoknak és csikorgó teleknek egyaránt ellenálló modelljét, mielőtt a valóságban is legyártja a prototípusokat és valós körülmények között is teszteli az új autót.
Végül, de a legkevésbé sem utolsó sorban: a digitális ikrek a zöld forradalomban is jelentős szerephez jutnak, hiszen elősegítik a kevésbé szennyező, hatékony ipari megoldások innovációját.
