Az IoT, vagyis a dolgok internete (Internet of Things) már ma is körülvesz minket, hiszen napjainkra szinte minden személyes eszközünk csatlakozik az internethez.
Az egyre olcsóbb és okosabb szenzorok, az 5G-vel megjelenő valós idejű adatátvitel és a számítási kapacitások folyamatos növekedése pedig összességében azt jelenti, hogy az IoT-alapú megoldások új távlatokat nyitnak meg előttünk.
Az IoT technológiai háttere elsőre egyszerűnek tűnhet, ám a végfelhasználó által is élvezhető megoldások megannyi komplex folyamatra támaszkodnak. A kihívás röviden: az adatokat, amiket egyre több és több szenzor gyűjt, először is el kell juttatni a szenzoroktól egy központi tárhelyre. Majd az oda befutó irgalmatlan sok adatot Big Data megoldások által rendszerezni és elemezni kell, amelyben egyre nagyobb szerephez jut a mesterséges intelligencia. Végül az így kapott következtetésekre adott válaszokat sok esetben vissza kell vinni a szenzort tartalmazó termékhez, vagy arra egyéb hasznos termékeket, szolgáltatásokat, megoldásokat építeni. Így járul tehát hozzá a dolgok internete ahhoz, hogy világunk tisztábban és hatékonyabban működjön. Lássunk pár példát az IoT használatára – földön, vízen, levegőben!
Tengeren innen, tengeren túl
Bolygónk felszínének nagyjából 70%-át víz borítja, mégis tudományos konszenzus, hogy máig meglepően keveset tudunk az óceánokról. Ezen igyekszik változtatni egy kaliforniai startup, a Sofar Ocean.
A cég egy, az óceáni időjárást valós időben érzékelő bójahálózatot tervez kiépíteni. Minden bójában nagy számú szenzor található, az általuk gyűjtött és továbbított nagy mennyiségű adat pedig segíthet jobban megérteni a világtengerek működését. A bóják strapabíró kialakításuknak köszönhetően a nyílt vízen is sértetlenül elboldogulnak, ha pedig partot érnek, egyszerűen újratelepíthetők.
A több ezer bójából összeálló óceáni információs platform valós időben szolgáltat adatokat olyan tényezőkről, mint az áramlatok, a hőmérséklet vagy egyéb időjárási jellemzők. Az így nyert adatok pedig igen sokrétűen felhasználhatók, például segíthetik a hatékony hajózási útvonalak kialakítását, vagy a pontosabb időjárás-előrejelzést, amivel biztonságosabb lehet a tengerjárás. A hajózási iparon kívül a bóják adatainak tudományos felhasználása is értékes lehet a jövőben, például segíthetnek pontosabb képet kapni a klímaváltozásról és annak óceánokra gyakorolt hatásáról.
Tim Janssen, a Sofar Ocean vezérigazgatója elmondta, hogy bár a jelenleg is rendelkezésre álló párezer bója lefedi a világtengereket, a cég a jövőben növelni szeretné a bóják számát. A sűrűbben elhelyezkedő bóják pontosabb adatszolgáltatásra lesznek majd képesek, a Sofar megoldása így egyre értékesebbé válhat úgy a tudósoknak, mint a kereskedelmi hajózás számtalan szereplőjének.
Légszennyezettség-monitoring a dolgok internetével
A légszennyezés mára az egyik leggyakoribb egészségügyi kockázat a világban, 2019-es adatok szerint Európában mintegy 307.000 korai halálozás kötődött a levegőt szennyező finomrészecskékhez (PM2,5). Nem csoda tehát, ha a modern technológiát is segítségül hívó kezdeményezések sora igyekszik folyamatosan figyelni a légszennyezettség alakulását és felhívni a közvélemény figyelmét vele járó veszélyekre.
A Sofar Ocean-höz hasonló elképzelést valósít meg a WAQI, vagyis a World Air Quality Index (Levegőminőségi Index) projekt. A 2008-ban Kínában indult kezdeményezés mára világméretű hálózatot alkot: 130 ország 2000 nagy városában több mint 30.000 állomás gyűjti a levegőminőségi adatokat.
A WAQI honlapja ezeket az adatokat aztán egy valós időben frissülő térképen jeleníti meg, így bárki pár kattintással megnézheti, milyen a levegő minősége a környékén. Ezen cikk írásának pillanatában például Budapest egészét a közepesen lehangoló „Egészségtelen az érzékeny csoportok számára”, illetve egyszerűen csak „Egészségtelen” címkék jellemzik.
A GSMA kezdeményezése nagyjából ugyanezt London városára lokalizálva valósítja meg, megkönnyítve a városlakóknak, hogy a légszennyezettségi adatok tudatában döntsenek szabadidejük eltöltésének helyéről.
Valós idejű katasztrófa-előrejelzés
A dolgok internete nemcsak a föld felszínén szolgál jelentős előnyökkel – a föld mélyéről is létfontosságú információkat nyújthat. Földrengések esetén a P és az S jelekkel ellátott két rezgéshullám egyszerre indul el az epicentrumból. A P hullámok azonban gyorsabban terjednek, így korábban jelzik a közelgő lökéshullámokat. Erre épül egy 2016-os tanulmányban felvázolt koncepció, ami a P hullámok első jeleit IoT-n keresztül továbbítva automatikusan figyelmeztetéseket küldene a felhasználók telefonjára. Hasonló célt szolgál a Zizmos nevű startup megoldása is, ami az okostelefonok szenzorjait használná, hogy rövid távú SOS figyelmeztetéseket küldjön 15-30 másodperccel azelőtt, hogy megérkeznének a földrengés potenciálisan életveszélyes hullámai.
