A techvilág gurujai már eddig is óriási hatással voltak a mindennapjainkra. A Google két évtized alatt a semmiből indulva vált az információ szinonimájává, míg a Facebooknak még ennyi idő sem kellett, hogy alapjaiban írja újra az internetes kapcsolattartás és médiafogyasztás addigi formáit.

Az egyre gyorsuló digitalizáció továbbra is a techszektor nagyjainak malmára hajtja a vizet, ezért nem érdektelen, hogyan látják közös jövőnket a Szilícium-völgyben.

Felturbózott realitás: itt a Metaverzum

Határozott jövőképek és futurisztikus tervek márpedig vannak, nem is akármilyenek! Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője idén júniusban jelentette be, hogy vállalatát öt éven belül Metaverzum-céggé szeretné alakítani. A Metaverzum jóval több, mint a közösségi média ma ismert formái: olyan közös, online univerzum, egyfajta virtuális valóság, ahova nemcsak tartalmakat fogyasztani járunk, hanem benne létezünk.

A Metaverzum kifejezés Neal Stephenson 1992-ben íródott Snow Crash című sci-fi regényéből származik. A regény Metaverzuma gyakorlatilag az internet virtuális valóság-alapú továbbfejlesztése. Mint azt látni fogjuk, nem véletlen, hogy Zuckerberg is ezt a kifejezést használja.

A Facebook-féle Metaverzumot tulajdonképpen a fizikai világ felturbózott változataként képzelhetjük el. Virtuális valóság (VR)-szemüveg viselésével gyakorlatilag bármilyen virtuális világban jelen lehetünk és interakcióba léphetünk egymással és a virtuális térrel. Ahelyett, hogy felhívnánk egymást és egy 2D-s képernyőn néznénk egymás arcát, a Metaverzumban bejelentkezhetünk egy közös valóságba, akár egymás nappalijában is szervezhetünk majd virtuális találkozót, ahol 3D-s avatarunkkal foglalunk helyet a kanapén.

Kiterjesztett és összekapcsolt valóság

Matthew Ball, az Amazon korábbi igazgatójának meghatározása szerint a Metaverzum egy decentralizált rendszer, vagyis nem egy cég fogja működtetni. Akkor is létezik majd, amikor épp senki nincs bejelentkezve. Összeköti a fizikai valóságot a digitális világgal, és – kitalálói szerint – közösségi élményt nyújt majd, mivel avatarjaink mind egyszerre lesznek jelen ezekben a digitális terekben.

A már ma is létező AR (Augmented Reality, vagyis kiterjesztett valóság) technológiák, a mindenhol jelen lévő internet, és a különféle virtuális világok tehát a Metaverzumban érnek össze. Hogy valóban új világot alkosson, az elképzelések szerint a Metaverzum folytonosan szinkronizált és “élő”, mindenki számára nyitott rendszer lesz, ami felöleli a fizikai és a virtuális valóság(ok) összességét.

Nehéz elképzelni? Íme pár példa: ébredés után kedvesünkkel a nászutunkon megismert szicíliai kávézóban kezdjük a napot. Innen egy cappuccino után már át is ugrunk egy New York-i felhőkarcoló valamelyik köztes emeletére, hogy munkatársainkkal átbeszéljük a napi teendőket. A találkozón nem a Zoom-ból ismert kis téglalapokban látjuk majd a többieket, hanem az iroda virtuális terében, így azt is könnyebben felidézzük majd, ki állt a kávégép mellett, és ki bökdösött minket oldalba kéretlen tréfákkal a prezentáció alatt. A fárasztó napot egy gyors siklóernyőzéssel zárjuk az Alpokban – mindeközben pedig reggel óta végig a saját nappalinkban ültünk egy VR-szemüveggel a fejünkön.

Virtuális élmények, valódi pénz

Persze nem is techcégekről beszélnénk, ha nem lenne valahol biznisz a dologban: a Metaverzumnak Matthew Ball 2020-as esszéje szerint önálló gazdasága is kell, hogy legyen. Mint önállóan létező, élő virtuális világban, a Metaverzumban óhatatlanul létrejönnének irodaházak, iskolák, boltok, mozik, saját média – és persze az ezekkel járó munkalehetőségek. A blokklánc-alapú elszámolás miatt a virtuális gazdaság (elvileg) teljesen biztonságos lesz, a már megismert NFT-k (nem helyettesíthető tokenek) segítségével pedig vagyonunk is lehet a Metaverzumban.

A szép új világ ígéretét persze árnyalja, hogy Zuckerberg és a többi techguru gyakorlatilag abból élnek, hogy egyre többet és többet tudnak meg a felhasználókról. Egy Metaverzumhoz hasonló virtuális térrel pedig ezek az adatkapitalisták határtalan információforráshoz jutnának, hiszen ott játszi könnyedséggel követhető a Metaverzum “lakóinak” minden lépése, mozdulata és interakciója. A minden eddiginél részletesebb felhasználói adatok pedig olyan üzleti potenciált rejtenek, ami a techcégek eddigi szédítő növekedését is röhejessé teheti. A jövő tehát nem egyértelműen rózsás – de a nagy lelkesedésből úgy tűnik, elkerülhetetlen, hogy megbarátkozzunk a Metaverzum gondolatával.