A nagyfokú digitalizáció életünk minden területére kihat.
Az okostelefonokkal induló folyamat eredményeképpen mára természetesnek vesszük, hogy háztartási berendezéseink, autónk és otthonunk is “okos”, vagyis konnektivitásra alkalmas, és digitális szolgáltatások egész garmadáját nyújtja. Ugyanez a folyamat természetszerűleg kihat a települések fejlődésére is: a városi döntéshozók digitális megoldások széles körét használják már ma is, és fogják beépíteni a várostervezésbe még nagyobb mértékben a közeljövőben. Lássuk, melyek az okosvárosok fejlődését legnagyobb mértékben befolyásoló digitális trendek 2023-ban!
Változó okosközlekedés
A nagyvárosi élet egyik meghatározó velejárója és élménye a közlekedés. Használjunk akár tömegközlekedési eszközöket, autót, biciklit vagy a modern mikromobilitási megoldások (pl. elektromos rollerek) bármelyikét, a közlekedés mindennapos szükségszerűség. Új belépőként ráadásul az elérhető opciók listáján helyet követel magának a megosztott közlekedési eszközök egész garmadája is.
A hatékony (tömeg)közlekedés a városok többségében ma még jelentős problémaforrás – a jövőben viszont a közlekedésen túl is pozitív hatással lehet a városlakók életére. A digitális technológiák ugyanis kulcsszerephez juthatnak majd a biztonságos és energiahatékony tömegközlekedési rendszerek kiépítésében. A folyamatos és valós idejű kapcsolatok megkönnyítik a pontos és energiafelhasználást leginkább optimalizáló rendszerek kialakítását, de az egymással kommunikáló önvezető autók is hatékonyabban juttatják majd el utasaikat a célállomásaikra.
A városok többségében először várhatóan a jelenlegi közlekedési rendszerek monitorozása iránti igény merül fel, hogy a döntéshozók így pontos és nagy felbontású képet kapjanak a városlakók közlekedési szokásairól. Ezen tanulságok felhasználásával aztán megindulhat a minden eddiginél hatékonyabb közlekedési rendszerek fejlesztése.
Digitális ikrek a várostervezésben
A digitális ikrek (digital twins) fogalmával foglalkoztunk már a Yettel Business Blogon. Meghatározásunk szerint “a digitális iker egy fizikai világban létező tárgy, folyamat vagy szolgáltatás digitális reprezentációja”. A digitális ikrek tulajdonképpen hidat képeznek a fizikai és a digitális világ között, ezzel pedig fontos szerepet játszanak a jövő okosvárosainak fejlesztésében.
A digitálisiker-technológia felhasználásával valós időben követhetjük nyomon a városok működésében szerepet játszó rendszereket: az ivóvíz- és csatornahálózatot, a köztéri világítást vagy akár a szemétszállítást. Az egyre szélesebb körben jelenlévő szenzorok segítségével hihetetlen mennyiségű adat képződik a digitális térben, ami minden eddiginél pontosabb tervezést tesz lehetővé – az egymással is kapcsolatban álló rendszerek pedig valós idejű, rugalmas alkalmazkodásra is képesek lesznek.
Digitális technológiák a városlakók szolgálatában
Az talán nem meglepő, hogy a versenyszféra több lépéssel a közszféra előtt jár a digitális szolgáltatások kiépítésében. De a digitalizáció mára olyan nagymértékben meghatározó trend lett, hogy az a helyi közszolgáltatások szintjét is átformálja. Mind több szolgáltatás érhető el a digitális felületeken, ez pedig elősegíti a transzparenciát, illetve a gyors és hatékony kommunikációt a helyi önkormányzatokkal és az egyéb közfunkciót ellátó szervezetekkel is.
Minden jel arra mutat, hogy a digitális felületek elsődlegessé válnak az egyszerűbb ügyek intézésében – ez pedig helyi szinten is meghatározó változásokat hoz majd a városlakók számára. Külön előnye ennek, hogy az így képződő adatok a mesterségesintelligencia-alapú megoldásokkal ötvözve újszerű és minden eddiginél kényelmesebb szolgáltatások és lehetőségekelőtt nyithatják meg a kapukat a helyi közszolgáltatások terén.
Lakóterek a régi irodaépületekben
A koronavírus-járvány óta tömegek számára vált természetessé a home office, ami miatt csökkent az irodaépületek iránti igény. Több nagyvárosban szinte szellemvárossá váltak a korábban hangyabolyként hemzsegő irodaépületeket és az azokat kiszolgáló infrastruktúrát (éttermek, hotelek, boltok) tömörítő negyedek. Ez nemcsak az irodák fenntartóinak káros, de a kiadásból származó adóbevételektől eleső helyi önkormányzatok sem örülnek neki. Ezzel szemben egyre több nagyvárosban okoz húsba vágó problémákat az elérhető díjjal bérelhető lakóingatlanok hiánya, a csillagászati ingatlanárak, amit újabban a hitelpiac tétovázása is súlyosbít.
Szakértők arra számítanak, hogy egyre több városban merül fel ezért kézenfekvő ötletként a korábbi irodaépületek lakóépületekké alakítása. Ezen épületek többsége ráadásul a korábbi funkcióik miatt már eleve fel vannak készítve az “okos” működésre, így vonzó és elérhető (bár csak részleges) megoldást kínálhatnak a lakhatási válságra.
