A Big Tech, vagyis a világ legnagyobb technológiai cégeinek szabályozására, akár feldarabolására szőtt tervek régebb óta az asztalon vannak, de a téma mostanában kezd igazán lendületet venni. Az amerikai és európai szabályozók úgy látják, ezek az óriási techcégek tulajdonképpen monopolizálták a digitális piac egyes részeit, ezzel korlátozva a piaci versenyt – ezért vallják egyre többen, hogy ideje fellépni velük szemben.

Big Tech: óriási hatalom, laza szabályozás

A nemzetközi médiában Big Tech-ként hivatkoznak a világ vezető technológiai cégeire, amelyek mára mindannyiunk életében jelen vannak. Ezek az Alphabet (a Google anyavállalata), az Amazon, a Facebook, az Apple, és a Microsoft – mind gigantikus és dinamikusan növekvő vállalatok. Hogy csak egy szemléletes példát hozzunk: a Microsoft és az Apple ma többet ér, mint a német DAX tőzsdeindexben szereplő összes vállalat együtt, tokkal-vonóval!

De miért nem örülünk annak, ha szépen híznak a nyugati világ legnagyobb cégei?

Szakértők szerint a problémák forrása, hogy ezek a cégek a saját területükön egyeduralkodók. Kvázi monopolhelyzetük miatt kezükben olyan hatalom összpontosul, ami mára nem csak a versenyt korlátozza, de a világ demokráciáinak működésére is negatív hatással van. A szabályozás támogatói a következő főbb problémákat róják fel a Big Tech-nek:

A szabad verseny szabályainak felrúgása

A fent említett techcégek számtalan olyan gyakorlatot alkalmaznak, amikkel akadályozzák a piaci versenyt. Erőfölényükkel visszaélve rendszeresen olyan versenykorlátozó gyakorlatokkal élnek, mint például a konkurencia bekebelezése, amelyekkel elfojtják a szabad piaci versenyt.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) az első, Google ellen indított ügyben például azt vizsgálja, hogy a Google milyen versenyellenes gyakorlatokat használ az internetes keresők és keresési hirdetések piacán.

Felhasználók személyes adatainak védelme

A Big Tech adatkezelési gyakorlatairól régóta tudható, hogy legalábbis aggályosak: az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) 2019-ben például 5 milliárd dolláros (a fennállása alatti eddigi legnagyobb összegű) büntetést szabott ki a Facebook-ra a Cambridge Analytica-botrány farvizén. De a hírek szerint az Apple és a Google sem különb a Deákné vásznánál, ha a felhasználók személyes adatainak védelméről van szó.

Kreatív adóoptimalizálás

A legnagyobb techcégekre mind jellemző az adóelkerülés – nem arról van szó, hogy a rájuk kivetett adót ne fizetnék be, inkább legális, adminisztratív eszközökkel intézik el, hogy kevesebb adót fizessenek. Jellemző stratégia például, hogy cégláncolatokon folyatják keresztül bevételeiket, hogy a profit tetemes része végül valamilyen alacsony adókulccsal működő országban bejegyzett cégnél realizálódjon.

Félretájékoztatás

Mostanában válik igazán nagy témává a közösségi platformok szerepe az elmúlt években tapasztalt, ipari léptékű félretájékoztatásban, a ‘fake news’ terjedésében. A téves, vagy szándékoltan hamis hírek futótűzként képesek terjedni például a Facebookon, a vállalatot pedig a jelenleg érvényes amerikai törvények szerint nem terheli emiatt felelősség. Ez mit sem változtat azon, hogy ez a jelenség nagyban hozzájárul a politikai polarizációhoz, és sokak szerint alapvetően rombolja a demokrácia intézményét szerte a világon.

Nemzetbiztonsági aggályok

A techóriások többsége, így vagy úgy, a kínai piacon is jelen van, ezért elemi érdeke együttműködni a hatalommal. A Google, az Apple, és a Microsoft is futtat ott jelentős projekteket illetve erősen támaszkodik Kína gyártókapacitására – márpedig a gazdasági életet is átszövő állampártot így gyakorlatilag lehetetlen kikerülni. Vádak szerint a vezető cégek technológiája így egy elnyomó és a nyugati világgal ellenséges rezsimet szolgál, ami nemzetbiztonsági problémát jelent az Egyesült Államok számára, és veszélyt a demokráciákra szerte a világon.

Feldarabolás és szabályozás

A nagy techcégek hatalmának visszaszorítása olyan közös érdek, ami Amerikában összehozta a manapság egymástól egyre távolodó republikánus és demokrata pártot. A téma a 2020-as elnökválasztási kampány elején pörgött fel igazán, és van rá esély, hogy az amerikai hatóságok végül elkezdik felszeletelni a techóriásokat (vagyis bizonyos üzletágaik eladására fogják kényszeríteni őket).

De nem csak az Egyesült Államok, az Európai Unió is fellépést tervez a Big Tech ellen: a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, vagyis a DSA (Digital Service Act) javaslata 2020 decemberében vált nyilvánossá. A javaslat célja elsődlegesen a techcégek hatalmára reagáló és azt visszabontó új piacszabályozás létrehozása. A Margrethe Vestager EB-ügyvezető alelnök szívügyének tekinthető DSA-ról, illetve tágabb értelemben a Big Tech és a szabályozók közti harcról minden bizonnyal hallani fogunk még.