A koronavírus-járvány miatti első, teljes lezárások világszerte alaposan betettek a gazdaságnak. Azóta pedig a változó mértékű járványügyi korlátozások, a szinte teljesen ellehetetlenülő utazás, és a totális bizonytalanság miatt egyre nehezebb a gazdasági szereplők helyzete. De mi várható a gazdaságban a vakcinák megérkezése után? Meddig tarthat a visszaesés, és mikor állhat talpra a világgazdaság?

A COVID-19 járvány egészen addig elsősorban egészségügyi problémának tűnt, amíg csak a híradásokat követtük a kínai vészhelyzetről. Amint azonban a vírus megérkezett Európába, majd hazánkba is, világossá vált, hogy a kórokozó a gazdaságra is pusztító hatással lesz.

A bezárkózás hatása

A járvány korai szakaszában először a turizmus, vendéglátás, és a rendezvényipar látták kárát az emberek óvatosságának – ekkor azonban még enyhe hatásokról és önkéntes “korlátozásokról” beszélhettünk. A fertőzések gyors tömegessé válásával azonban a kormányok nem kerülhették el a drasztikus intézkedéseket, amik pedig bénítóan hatottak a gazdaság egyre nagyobb szeletére. Magyarországon 2020. március 11-én lépett életbe a veszélyhelyzet, és március 27-től kezdődtek a kijárási korlátozások.

Ezek az intézkedések már közvetlenül jelentős visszaesést hoztak: a gazdaság egész szektorai álltak le gyakorlatilag teljesen, és a hosszú távú károk felbecsülhetetlenek. A turizmus megtorpant, a légiközlekedés forgalma súlyosan megcsappant, de a termelő ágazatok sem úszták meg. A súlyos korlátozások bizonyos ágazatokban és esetekben gyárbezárásokhoz, néhol ellátási nehézségekhez, különféle szolgáltatások teljes leállásához vezettek.

Az aggregált adatok jól mutatják, micsoda károkat okoztak a járvány miatti lezárások: az EU gazdasága 2020 első negyedévében 3,5%-os csökkenést mutatott. A magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben 13,5%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Ez az első negyedévhez képest 14,5%-os csökkenés – mindkettő negatív rekord.

Ezek azonban csak átmeneti hatások. Szakértők szerint a koronavírus-járvány hosszú távon is átrendezheti a gazdaság működését.

Tartós változások a magyar gazdaságban

Elemzők és szakértők egybehangzó jóslatai szerint a világ gazdasága már soha nem lesz olyan, mint a járvány előtt volt. Még annak ellenére sem, hogy a járvány hatására a világ kormányai minden idők legnagyobb mentőcsomagjait kezdték el kidolgozni.

Magyarországon a koronavírus-válság legsúlyosabb várható gazdasági hatásai között a gazdasági szakértők a következőket emelik ki:

1) A turizmus-vendéglátás és a hozzájuk kapcsolódó iparágak jelentős veszteségekkel vészelik át a pandémiát. A hosszú lezárások miatt hazánkbank ezrek veszítették el állásukat ebben a szektorban, sok vendéglátóipari egység csődbe is mehetett. A házhozszállítás felfutása csak részben pótolhatja a kieső bevételeket.

2) Összességében munkahelyek százezrei szűnhettek meg, és még nem látjuk, mikor lehet vége a járványnak – ezzel a hosszú távú válság réme fenyeget.

3) A forint-euró árfolyam is megsínylette a járványhelyzetet. A vírust megelőző 335 Ft körüli árfolyamról 360 Ft körülre ugrott az euró árfolyama, egyes elemzők szerint pedig még messze a folyamat vége. Ez számtalan, importtal foglalkozó vállalkozásnak okoz majd jelentős nehézségeket.

4) Befagyott az építőipar is – bár ennek oka csak részben a járvány, és a kilábalást sem feltétlenül fogja megoldani az újra bejelentett 5%-os lakásáfa.

Ezek mellett számtalan iparágban várhatóak drasztikus és hosszú távú változások – de még érdekesebb kérdés, hogy sokak szerint a gazdaság szerkezete is átalakulhat.

Makrogazdaság járvány előtt és után

Elemzők szerint például a deglobalizáció, vagyis az ellátási láncok várható rövidülése akár lehetőséget is jelenthet Magyarországnak: kínai import helyett Európa keleti perifériáján épülhet ki egy új beszállítói ökoszisztéma.

Emellett azonban fontos változás, hogy szorult helyzetükben az államok világszerte egyre inkább egy eddig elképzelhetetlen eszközhöz nyúlnak: hogy ellensúlyozzák a korlátozásokkal gyakorlatilag mesterségesen előidézett válságot és segítsék a kilábalást, kinyitják a pénzcsapokat. A pénzesőt a központi bankok finanszírozzák, búcsút intve az eddig megszokott pénzügyi szigornak.

Egyelőre senki nem tudja, ez milyen változásokat fog hozni a világgazdaság egészére nézve. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a koronavírus-járvány egy olyan mérföldkő lesz az emberiség gazdaságtörténetében, amihez foghatóval nem mostanában találkoztunk.