Egyelőre még nem hivatalos, azonban minden jel arra utal, hogy a Facebook hamarosan teljesen megszünteti a hirdetések képein szereplő szövegre vonatkozó korlátozásokat.

Hogy is volt ez?

A 2013 óta létező szabályozás 2016 óta egyébként sem a vegytiszta 20%-os limit formájában működött: a rendszer a szövegfedettség arányának megfelelően négy minőségi (OK, Low, Medium, High) kategóriába sorolta a feltöltött képeket, amely mentén az algoritmus meghatározta a hirdetés jövőbeli teljesítményét.

A hirdetés OK minősítéssel teljesített optimálisan. Low kategóriában már előfordulhatott, hogy ugyanakkora anyagi ráfordítás kisebb elérést eredményezett, mintha OK besorolású képet használt volna a hirdetés. Medium szövegfedettség esetén már csak magasabb áron lehetett az OK-nak megfelelő elérést biztosítani. High kategóriába sorolva pedig nem volt garantált a célközönség elérése, tehát ebben az esetben biztosan rosszul teljesített a hirdetés.

A szabadság kora

Most viszont megszüntették azt a szövegfedettségi eszközt (grid image checker tool), ami eddig a képen lévő szöveg mennyiségének megmérésére szolgált. Továbbá kikerültek a szabályzatból azok a különleges felületek (filmplakátok, film- és albumborítók, infografikák, termékképek, képregények, jogi szöveg, fesztivál / koncert / sportesemény poszterek, alkalmazások és játékok képernyőfotói) is, amelyek a szabály alóli kivételt képezték, illetve a Facebook már nem figyelmeztet automatikusan a 20%-ot átlépő szövegmennyiség miatt.

Pro és kontra

Annak ellenére, hogy sok esetben a hirdetők számára egyáltalán nem volt egyszerű megfelelni az OK minősítéshez szükséges követelményeknek, a korlátozás megszüntetése első körben vegyes szakmai fogadtatásban részesült. Az eltörlés ellenzői leginkább esztétikai okokra hivatkoznak, illetve attól tartanak, hogy a felületeken innentől kezdve el fognak szabadulni a szöveggel ízléstelenül és befogadhatatlanul túlzsúfolt hirdetések, amik roncsolni fogják az általános felhasználói élményt, ebből kifolyólag pedig akár a felületek jövőbeli népszerűségére is negatív hatással lehetnek.

A feloldás üdvözlői optimistább nézőpontot képviselnek, azt azonban még ők is elismerik, ahogy a nem hivatalos források és a szakértői vélemények is hangsúlyozzák, hogy a Facebookról és az Instagramról nyert adatok alapján határozottan jobban teljesítenek azok a hirdetések, amelyeken kevés szöveg van.

Mit jelent mindez?

A hirdetések sokszínűsége miatt nem lehet aranyszabályt meghatározni, de a legtöbb esetben a szövegfedettségét tekintve továbbra is érdemes a kevesebb több elvére törekedni. — Főleg hogy annak idején a közösségi felület eleve a felhasználói és vállalati élmény maximalizálásával indokolta a szabályozás bevezetését.