A közösségi médiát használók száma világszerte milliókkal növekszik, a koronavírus-járvány óta pedig ezeknek a felületeknek a szerepe sokak életében alapvetően változott meg.
A Facebook, az Instagram és a YouTube az elmúlt évtizedben megkerülhetetlen kommunikációs felületekké nőtték ki magukat, azonban újabban az vásárlásban, az adománygyűjtésben, és a szolgáltatásnyújtásban is egyre nagyobb szerepük van.
A kereslet növekedése pedig értelemszerűen serkenti a kínálatot is. Nap mint nap új trendek és új platformok jelennek meg. A digitális stratégiákban egy ideje egyre jelentősebb hangsúlyt fektetnek az élő és igény szerinti tartalmakra, a társadalmi adománygyűjtésre, a közösségi kereskedelemre, valamint a hang- és üzenetküldés funkciókra. Az új trendekre irányuló figyelem pedig nem tűnik csillapodni.
Számos közösség, közös számosság
A Twittert az európai lakosság negyede, míg a Facebookot a lakosság 44 százaléka használja naponta. A koronavírus-járvány alatt a Facebook jótékonysági eszközei és csoportjai fontos szerepet játszottak az egyéni adományozás és a virtuális rendezvények digitális megvalósulásában. Manapság már egyáltalán nem ritkák az olyan szervezetek, amelyek fél- vagy egymillió dollárt gyűjtenek össze egyetlen adománygyűjtő Facebook-eseményen keresztül. A közösségi médiában megrendezett adománygyűjtések pedig képesek elérni és részvételre buzdítani azokat a fiatalabb, 18-24 éves korosztályhoz tartozó felhasználókat is, akiket a hagyományos módokon szervezett kezdeményezések kevésbé szólítanak meg.
A közösségi médián keresztül történő adománygyűjtés olyannyira felfutóban van, hogy az Instagram is egyre több lehetőséget kínál erre, többek közt az egyre népszerűbb élő közvetítések közben. A jótékonykodás egyre népszerűbb trendje meglepően nemes lépés az általában káros társadalmi és egészségügyi hatásuk miatt kritizált közösségi médiafelületektől. Messzebbről megvizsgálva azonban egy másik tendenciát rajzol ki ez a jelenség: az emberek szeretnek pénzt költeni a közösségi médiafelületeken. Ezt pedig a számok is visszaigazolják: az európai lakosság csaknem negyede használja a közösségi médiát új termékek felfedezésére. A kereskedelem uralmáért folytatott harc abszolút győztese pedig az Instagram, melyet legutóbbi frissítései óta a látogatók kétharmada keres fel azzal a konkrét céllal, hogy új termékekre leljen.
Mi lesz még?
Az elkövetkező év egyik nagy várományosa a Pinterest lehet, mivel számos olyan új funkciót vezettek be, amely a felületen történő kereskedelmet segíti. Ilyen például a Shopify becsatornázása a felületre. Ettől még azonban önmagában nem túl valószínű, hogy özönleni kezdenek a felhasználók a platformra, így nem biztos, hogy a fejlesztéseknek lesz számokban mérhető eredménye.
A Clubhouse esetében azonban más a helyzet. A platform idén komoly figyelmet kapott, ami érthető a bezártság és a minimálisra csökkent társas interakciók évében. A hangalapú beszélgetésekre épülő appot másoló alkalmazások (például a Twitter Spaces alkalmazása) pedig tovább erősítik a feltételezést, hogy ennek a felületnek még fényesebb jövője lehet.
Szintén a koronavírus-járvány okozta hullámot lovagolta meg a Caffeine is, amelynek lényege, hogy a felületet használó hírességek közvetlenül a közönségüknek tudnak közvetíteni. Tulajdonképpen ennek az appnak egy olyan világban van igazán jelentősége, ahol a virtuális téren kívül nincs egyéb lehetőség ilyen közvetlen interakcióra. Lezárásokra azonban továbbra is világszerte számítanak, így ez az alkalmazás még egy ideig aktuális lehet.
Szépen emelkedik továbbá az alternatív szöveges üzenetküldő appok felhasználóinak száma is. A Signal és a Telegram például a Facebook-univerzumon kívüli chatelés lehetőségén túl olyan műsorszórási lehetőségeket is kínál, amelyek kifinomult chatbotok segítségével teszik személyre szabottá az üzenetkezelési interakciókat.
