Amíg a publikum a kriptoláz olyan felkapott és forró témáival van elfoglalva, mint az örökzöld Bitcoin, a felfoghatatlanul nagyot növő Shiba Inu, vagy a feltörekvőben lévő NFT-piac, addig a világ nemzeteinek kormányai többé-kevésbé csendben azon munkálkodnak, hogy bizonyos elemeket átvegyenek a blokkláncalapú valutáktól.

Hogy miért? Azért, hogy a blokklánc-technológia által lehetővé tett, decentralizált tranzakciós hálózatot ismét egy központi kézben sikerüljön összefogni az úgynevezett Govcoinok, hivatalos nevükön CBDC-k (central bank digital currency) vagyis kormányzati kriptovaluták kibocsátása által.

Decentralizált center

Ellentmondásosnak tűnik? Elsőre talán nem olyan egyszerű megérteni, hogy miért is éri meg egy fundamentálisan decentralizált rendszernek éppen a decentralizáltságát feladni. Ennek a megértéséhez összeszedtük a Govcoinok legalapvetőbb tulajdonságait:

  • Ahogy a kriptovaluták sokasága, ezek is különböző neveken (lesznek) elérhetők, de a decentralizált valutákkal ellentétben a Govcoinok első és legfontosabb tulajdonsága, hogy ezeket a kormányok központilag, egy kormányzati szerv (általában a helyi központi bank) által bocsátják ki, akárcsak a papírpénzt.

  • Gazdaságélénkítő hatást várnak tőlük, mivel a banki folyószámlával nem rendelkezők is pillanatok alatt digitális érmékhez juthatnak néhány gombnyomás útján – és éppen ilyen egyszerűen el is költhetik azokat.

  • A kormányok részben azért érdeklődnek a digitális valuták iránt, mert jóval gyorsabb és olcsóbb alternatívát jelentenek, mint a hagyományos papíralapú valuták. A digitális fizetőeszközre való (részleges) átállás jelentősen csökkentheti a pénzkezelés és az átutalások költségét és idejét.

  • Ennél eggyel nyomósabb érv a kormányzati kriptovaluták mellett, hogy a centrális monetáris berendezkedés döntéshozói érthető módon nem szeretnének kevésbé előkelő pozícióba kerülni a decentralizálódás okán, így a decentralizált gazdasági térben is központi helyzetüket igyekeznek megteremteni.

  • A Govcoin nem a jövő, hanem a jelen. A Bahamákon például már egy éve fut a helyi fiat-valuta, a bahamai dollár Sand Dollarnak nevezett digitális verziója. Emellett Kína több évnyi hadjárat eredményeképpen azért tiltotta be idén őszre az összes kriptovalutákkal történő, vagy azokhoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenységet, hogy megalapozza saját állami elképzelése, a digitális jüan osztatlan sikerét.

Bár a Govcoinok széles körű elterjedése még mindig nagyrészt csak feltételezés, egyesek szerint mégis ez lehet a legjelentősebb pénzügyi innováció a bankjegyek feltalálása óta. Annyi bizonyos, hogy a Govcoinok gyorsabb, biztonságosabb és olcsóbb fizetési rendszerek létrehozását tennék lehetővé, ami alapvetően a szegényebb térségekben jelenthetne különösen nagy segítséget. Mivel minden valutaegység nyomon követhető, a CBDC-k erőteljes elrettentő eszközt jelentenének az adóelkerülés, a pénzmosás és más gazdasági bűncselekmények ellen. Az e-számlák révén továbbá a központi bankok pontosabban ellenőrizhetnék a rendszerkockázatokat és a pénzkínálatot, ami elősegíthetné a monetáris politika gyorsabb reakcióját a gazdasági változásokra.

A decentralizált rendszer centrális összefogása azonban olyan fából vaskarika típusú elképzelés, amellyel a rendszer autentikus előnyei könnyedén a rendszerszintű kizsákmányolás eszközévé tehetők. Erre példa a legutóbbi kínai teszt, mely során a kibocsátott e-jüanokba például digitális lejárati dátumot programoztak, hogy ezzel ösztönözzék az azonnali felhasználást.