Az informatikában egyre nagyobb teret nyernek a nyílt forráskódú szoftverek – ezt a piaci dinamikát pedig a befektetők is lekövetik. De miért ez a nagy figyelem, hova tart a nyílt forráskódú piac, és miért érdeklődik ilyen erősen a kockázati tőke? Lássuk, mit érdemes tudni az open source software (OSS), vagyis a nyílt forráskódú szoftvermegoldások piacáról!

Mi az az OSS?

A nyílt forráskódú szoftverek olyan számítógépes programok, amelyek teljesen ingyenesek és szabadon használhatóak, másolhatóak, terjeszthetőek és akár módosíthatóak is. Ez élesen szemben áll a hagyományos zárt modellel, amelyben a lefejlesztett termék az azt kidolgozó vállalati szellemi tulajdona; annak megvásárlásával csak arra kapunk jogot, hogy a szoftvert a meghatározott keretek között használjuk.

A nyílt szabványok, alacsonyabb birtoklási költségek, és a gyártófüggetlenség miatt az OSS megoldások egyre népszerűbbek. Manapság már a “mezei” felhasználókon túl a vállalati és a kormányzati szféra is egyenértékű alternatívának tekinti a nyílt forráskódú szoftvereket. Olyan példákra érdemes itt gondolnunk, mint például a Magyarországon is elterjedt Ubuntu (Linux) operációs rendszer, a telefonokon futó Android, a Mozilla Firefox böngésző vagy a LibreOffice (korábban OpenOffice-ként ismert) irodai csomag. Ezek nagyrészt korlátozások nélkül használhatóak, ingyenesek és az esetek többségében tökéletes alternatívái a fizetős megoldásoknak.

Nyílt forráskódú jövő: befektetések az OSS szektorban

A Cloudera társalapítója, Mark Olson szerint “Az elmúlt tíz évből egyetlen olyan dominánssá vált platform-szintű szoftverinfrastruktúrát sem tudnék mondani, ami szabadalmi védettség alatt, zárt formában alakult volna ki”.

Az eleve így fejlesztett szoftverek mellett pedig egyre több cég (köztük nagy világvállalatok) teszi szabaddá szoftvereinek forráskódját. Sőt, egyes vállalatok új üzleti modellt is építettek a nyílt forráskódra: az olyan nagy cégek, mint például a Google, a saját belső erőforrásaik felhasználásával kifejlesztett szoftvereket ingyenesen terjesztik, azokból így válhatnak milliók által használt iparági sztenderd megoldások (a Google gondozásában ilyen például az Angular, a Kubernetes, vagy a TensorFlow is).

Ezek tudatában nem csoda, hogy a befektetők figyelme is egyre inkább az OSS-szektor felé fordul. 2004-ben még csupán kilenc olyan cég volt, amely nyílt forráskódú rendszereket fejlesztett, és kockázati tőkét volt képes bevonni működésébe. 11 évvel később már 110-re nőtt az ilyen vállalatok száma, amelyekbe összesen több, mint 7 milliárd dollárnyi tőkebefektetés érkezett.

Na de miért éri meg ingyenes szoftvert fejleszteni?

Egy nyílt forráskódú szoftver esetében a termék maga ingyenes a felhasználók számára. De akkor, hogy él meg az azt fejlesztő cég? Egyszerűen a monetizáció három leggyakoribb formája közül választja valamelyiket.

Fizetős vállalati szolgáltatások: Egyes fejlesztők kibővített támogatást, új szolgáltatásokat vagy üzleti tanácsadást vállalnak céges ügyfeleiknek. Ezek mind fizetős extrák, amelyeket a nagyvállalatok igényeire szabnak.

A ‘freemium’ modell: A freemium néven ismert modellben a termék maga továbbra is ingyenes, azonban ahhoz prémium funkciók, bővítmények és addicionális termékek vásárolhatók. Bár ez a modell bőséges bevételhez juttathatja a vállalatot, az extrák fejlesztése és fenntartása jelentős erőforrásokat vonhat el.

Szolgáltatott szoftver vagy termék (SaaS vagy PaaS): Egyre gyakrabban alkalmazott modell a szolgáltatott szoftver-megközelítés. Eszerint bár a termék maga ingyenes, annak telepíthető verziója nincs, hanem kizárólag a fejlesztő által nyújtott szolgáltatásként érhető el – a szolgáltatás fenntartásáért pedig természetesen fizetni kell.

A nyílt forráskódú befektetések megtérüléséről

Bár a befektetők körében az OSS-láz egyre magasabbra csap, egyes szakértők óvatosan közelítenek a témához. A kockázati befektetők ugyanis gyors megtérülésben reménykednek, a nyílt forráskódú modell azonban kevéssé támogatja ezt.

A RedHat példája azt jelzi, hogy a lassú, biztos növekedés útja nyitott egy OSS fejlesztő előtt. Más esetekben azonban, mint ahogy a gyors növekedést választó Hortonworks példája mutatja, a gyors expanzió jelentős (fejlesztési és marketing) költségekkel jár, ami így hosszabb távon veszteségessé teheti a vállalatot, fenntarthatatlanná téve annak fejlődését.

A befektetők azonban természetesen nem ötletszerűen sáfárkodnak a rájuk bízott hatalmas összegekkel. Jó exit-lehetőséget (vagyis befektetésük megtérülését) jelentheti nekik például az OSS cégek felvásárlása. A sok felhasználóval bíró nyílt forráskódú szoftverek esetében a felhasználók adatai is jelentős értéket jelentenek, de a felvásárlók gyakran a piachoz való hozzáférés, a termék feletti kontroll megszerzése vagy a fejlesztői gárda miatt döntenek az akvizíció mellett. Akármiért is teszik, az OSS-cégekbe invesztáló kockázati tőkebefektetők busás megtérüléssel számolhatnak.

A felhasználók érdeklődése folyamatos az ingyenes, nyílt forráskódú termékek iránt, így borítékolható, hogy a befektetők is egyre bátrabban fordulnak majd a szektor felé. Ez pedig a jövőben, egyre több ingyenesen, szabadon felhasználható termék megjelenését jelentheti.