Bár sokan még ma is nehezen szokják meg, hogy mindennapi élmény lett találkozni egy Photoshoppal manipulált képpel, a technológia fejlődése egyre több és újabb kaput nyit ki.

Először a hangfelvételek módosítása került terítékre, de ma már a videók valós idejű, élethű megváltoztatása sem lehetetlen – legkésőbb tavaly karácsonykor magától Erzsébet királynőtől tudhattuk meg, hogy már a saját szemünknek sem hihetünk.

Az elmúlt években az álhírek (fake news) problémája viszont újszerű technológiák nélkül is központi kérdéssé vált szerte a világon. A közösségi platformokon, fórumokon, és egyéb kommunikációs csatornákon a jó öreg hazugságok is futótűzként tudnak terjedni, így okozva számos galibát. A 2016-os amerikai elnökválasztás után sokan a Facebookot, és az ott terjedő töméntelen kamut okolták Trump győzelméért. Bár a helyzet már akkor is eggyel bonyolultabb volt, a szellem már kint volt a palackból: mérvadó hangok kezdték követelni, hogy valamiféle cenzúrát vezessenek be a közösségi portálon.

A Facebook bírósága

Sokáig úgy tűnt, a Facebook el tudja kerülni, hogy felmerüljön a felelőssége a tartalmi kérdésekben, hiszen csak a platformot biztosítja az emberek közti kommunikációhoz. Társadalmi fontossága miatt azonban hamar nagyobb figyelmet kapott a kérdés.

A Facebook vezére, Mark Zuckerberg legutóbb idén márciusban volt köteles megjelenni az Egyesült Államok Kongresszusa előtt – immáron sokadszorra. Korábban adatvédelmi botrányok, illetve a választások körüli orosz manipuláció miatt kérdezték az amerikai honatyák, most pedig az álhírek terjedése miatt kellett kemény kérdésekre felelnie a Twitter és a Google vezetőivel együtt.

A kritikákra válaszul a Facebook rohamtempóban igyekezett tető alá hozni egy olyan modellt, ami nem jár az önkényes cenzúra bélyegével, mégis segíthet eltakarítani a közösségi platformon terjedő káros tartalmakat. Ennek a folyamatnak eredményeképpen jött létre az Ellenőrző Bizottság (Oversight Board), vagyis a Facebook Legfelsőbb Bíróságaként hivatkozott testület.

Az Ellenőrző Bizottság hivatott döntéseivel kialakítani azt a moderációs környezetet, ami biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát a Facebookon (és az Instagramon). Magyarul: ez a húszfős testület dönti el, hogy mi maradhat fent a Facebookon, és minek nincs helye a közösségi platformon.

Mi az az Ellenőrző Bizottság?

A Bizottság ötlete 2018 novemberében született meg, miután a Harvard egy jogászprofesszora azt tanácsolta Mark Zuckerbergnek, hogy hozzon létre egy kvázi-bíróságot a fontos tartalmi döntések meghozatalára. A húszfős (később 40 tagúra bővülő) testület 2020 októberében kezdte meg a munkáját. Tagjainak negyede és a testület négy társelnökéből kettő amerikai, a többiek különböző kulturális és szakmai háttérrel rendelkeznek. Van köztük indonéz újságíró, de afrikai emberi jogi szakember és egy magyar egyetemi tanár is.

Ez a belső bizottság gyakorlatilag úgy működik, mint az amerikai Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court). Döntései a tartalommoderálás terén precedenst teremtenek majd, így tevékenységük révén láthatjuk, milyen lesz a jövő Facebookja.

Hogy érthető legyen: a Facebook alapesetben saját hatáskörében hoz különféle döntéseket arról, hogy milyen tartalmat (nem) engedélyez a portálon. Az Ellenőrző Bizottság egy független szervezet, ami szabadon vizsgálhatja, hogy a Facebook tartalomellenőrzési folyamata megfelel-e a lefektetett szabályoknak és értékeknek. Döntéseivel az Ellenőrző Bizottság felülírhatja a Facebook határozatait, ítélete pedig kötelező érvényű – azaz a Facebooknak mindenképpen végre kell hajtania.

Felülvizsgálat tartalomellenőrzési kérdésekben

A felülvizsgálati folyamatot a közösségi platform felhasználói indíthatják el: ha elégedetlenek a Facebook válaszával, kérhetik a Bizottság felülvizsgálatát. A Bizottság kiválasztja az igazán fontos, világszinten is releváns eseteket, amelyek segítségével kialakítható a Facebook jövőbeni szabályozási, tartalomellenőrzési környezete. Ezután egy, a Bizottság tagjaiból álló panel vizsgálja az esetet, gyűjt be minden vonatkozó információt, és hoz döntést az ügyben.

Az Ellenőrző Bizottság első döntéseit 2021 elején hozta – ötből négy esetben rögtön felülírva a Facebook addigi gyakorlatát. Döntéseit indoklással együtt nyilvánosságra is hozza, így megtudhatjuk például, miért hagyták helyben Trump letiltását a Facebookról és az Instagramról.

A Bizottság függetlensége (működését egy Facebooktól független alapból finanszírozzák) garantálja, hogy nem a cég érdekei szerint fog dönteni. Nagy hangsúlyt fektet az átláthatóságra is, alapokmányában pedig tisztán meghatározta működésének alapjait. Emellett egy neves tagokból álló kuratórium is felel a Bizottság függetlenségéért, így döntéseinek pártatlanságáért.

A Facebook Ellenőrző Bizottsága egy érdekes kísérlet, és elképzelhető, hogy követendő példát teremt a többi nagy techcégnek. Döntéseivel segíthet megérteni, mit kezd majd az emberiség azzal a teherrel, amit az internet korlátok nélküli szabadsága jelent.