A Google keresőmotorjának részletes működése mindig is hétpecsétes titok volt. Most viszont elég sok új információhoz juthatott a világ egy május elejéig elérhető, valószínűleg véletlenül nyilvánossá tett Google-dokumentációból.
A Google titkos receptje
A Google kimagaslóan dominálja a keresések piacát: az elmúlt egy évben az összes internetes keresés több, mint 90%-át a Google segítségével indították a felhasználók. A platform keresési találatainak élére kerülni emiatt minden, digitális jelenlétét gondosan kialakító vállalat álma. A Google persze nem árulja el, pontosan hogyan is érhető el ez – emiatt is jöhetett létre és nőhetett mára külön iparággá a keresőoptimalizálás (SEO) gyakorlata.
A felbecsülhetetlen értékű titok egy része azonban most napvilágot látott: több ezer oldalnyi, a keresőmotor működéséről szóló dokumentum szivárgott ki a Google-től. Az anyagok március végén kerültek ki a GitHubra (egy forráskód megosztására használt platformra), és ott május elejéig elérhetőek is maradtak. Alapvetően 2500 oldalnyi belsős dokumentációról van szó, ami az API-ok (alkalmazásprogramozási felület) használatában segíti a Google munkatársait, hogy azok könnyebben tájékozódjanak és használhassák az elérhető erőforrásokat a cég belső rendszereiben.
Kiszivárgott információk
Kezdjük azzal, hogy a hírek szerint és több ex-Google-alkalmazott vallomása alapján a dokumentumok hitelesek, valóban a Google belsős anyagai kerülhettek napvilágra, bár azt nem tudjuk, hogy a dokumentáció legfrissebb verziójáról van-e szó. Azt is fontos előrebocsátanunk, hogy az anyagok nem tartalmaznak egyértelmű információkat arról, hogy a keresőalgoritmus pontosan milyen tényezőket pontosan milyen súllyal vesz figyelembe, tehát nincs arról szó, hogy “megfejtettük a Google titkát”. A dokumentáció mégis fontos tanulságokkal szolgál.
Az egyik kulcsfontosságú újdonság, ami ezekből az anyagokból derül ki, hogy a cég korábbi állításaival szemben a Google valójában felhasználja a Chrome böngészőből szedett adatokat a keresési eredmények sorba rendezésekor. Vagyis ha például egy konkrét weboldalra keresünk rá, és a főoldalon kívül különféle aloldalakat is kilistáz nekünk a kereső, azt valószínűleg már a Chrome-ból gyűjtött kattintási adatok segítségével teszi. Sőt, a dokumentum arra is következtetni enged, hogy a Chrome-ot már eleve részben ezért is találták ki: a cégnek kattintási adatokra volt szüksége a keresőmotor finomhangolásához.
Az anyagok alapján az is valószínű, hogy a Google alulpontozza azokat a domainneveket, amik nem kötődnek konkrét márkához, csak egy általános termékkategóriához (tehát például egy olyan cím, mint a selyem-nyakkendok.hu valószínűleg nehezebben kerül a találati listák élére).
A kiszivárgott dokumentumok szerint a Google “fehér listákat” is alkalmaz, vagyis kiemelt területeken (például a Covid-járvány során, vagy választások idején) bizonyos weboldalakat favorizál, másokat lejjebb tol a találati listákon.
Mit jelent mindez a cégeknek?
Bár a fenti információk közvetlenül befolyásolják, mennyire hatékony vállalkozásunk online jelenléte, a dokumentumok kevés konkrét és praktikus implikációval szolgálnak. A kiszivárgott adatok részben alátámasztják a keresőoptimalizálás híreit közelről figyelők korábbi feltételezéseit, részben a Google egyes korábbi közléseit. A napvilágra került információkról elsőként beszámoló Rand Fishkin alapvetően öt fő tanulságot von le a digitális jelenlétüket erősíteni kívánó vállalatok számára:
1) A brand értéke minden mást felülír, mivel a Google a nagy márkák tartalmait favorizálja.
2) A tapasztalat, szakértelem, hitelesség és megbízhatóság kombinációja talán mégsem olyan fontos, mint gondoljuk – vagy csak arról van szó, hogy a Google technikailag rejtettebben vizsgálja ezeket a tényezőket az egyes weboldalak elemzésekor.
3) A helyi relevancia erősebb tényező lehet a találatok sorba rendezésekor, mint az eddig ismert faktorok (linkek, kulcsszavak, tartalmak stb).
4) Az oldalak címei továbbra is fontosak, miközben például a linkek alapjául szolgáló szavak (ún. anchor text vagy horgonyszöveg) kevésbé meghatározóak.
5) A kis- és középvállalkozásoknak érdemes felkészülniük arra, hogy SEO-tevékenységük egészen addig korlátozottan lesz hasznos, amíg nem építik fel hitelességüket, jó hírüket egy nagyobb közönség előtt.
