Az elmúlt évek nagy trendje volt az úgynevezett ESG keretrendszer a pénzpiacokon és a vállalatvezetésben. Ez a szempontrendszer három pillért vizsgál: környezeti, társadalmi és irányítási. A társadalmi rész jelenleg még sok kérdést vet fel: hogyan teljesíthet ma jobban egy vállalat a társadalmi felelősségvállalás terén?
ESG-alapok
Az ESG betűszó az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (vállalatirányítási) területeket foglalja össze, ezen pillérek mentén elemezve egy pénzügyi befektetés vagy vállalkozás teljesítményét.
Ahogy a körkörös gazdaságra való átállás, a társadalmi egyenlőtlenségek, és a klímaváltozás az emberiség egzisztenciális problémáivá válnak, úgy kerül egyre nagyobb hangsúly arra, hogy milyen szerepet játszhatnak a változásban a vállalkozások. Ez a fókuszváltás nem csak a fogyasztók preferenciáiban nyilvánul meg, de a pénzügyi befektetések területén is egyre fontosabbak az ESG-kritériumok.
Az ESG három fő pillére
Az Environmental, Social, and Governance-keretrendszer első, környezeti pillére könnyen érthető. Ide tartozik, ha egy vállalkozás újrahasznosított anyagokat használ; csökkenti karbonlábnyomát és üvegházhatású gázkibocsátását a gyártás, csomagolás, és a szállítás során. Valamint fejleszti hulladékkezelését, illetve igyekszik minimalizálni termékeinek és tevékenységeinek környezeti hatásait. Ezek mérhetőek, és éves jelentéseikben a vállalatok számot adhatnak arról, hogy hogyan változtattak működésükön a környezetvédelem érdekében.
Hasonló a helyzet a harmadik pillérrel, a vállalatirányítással is (Governance). Ide tartozik például az, hogy egy cég mennyire figyel részvényeseinek jogaira vagy a munkaerő-menedzsment diverzitására. Illetve azok a tevékenységeket is jelenti, amelyeket a vállalkozás a tisztességes verseny elősegítése, vagy a korrupció visszaszorítása érdekében tesz. Az etikus viselkedés, felelős adatkezelés, az érintetti kapcsolatok, és a kockázatkezelés mind jó példái a vállalatirányítási pillérnek.
A társadalmi (Social) pillér azonban nehezebben megfogható. Nézzünk rá pár példát: ide tartoznak egy cég erőfeszítései dolgozóinak fejlődése érdekében, illetve olyan etikai kérdések, mint például hogy a vállalkozás hogyan lép fel a tisztességtelen beszállítói magatartás ellen (pl. gyermekmunka használata). A Social pillér továbbá figyelembe veszi azt is, hogy egy cég termékei vagy szolgáltatásai mennyire elérhetőek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára. Továbbá a munkavállalói egészség és jólét, a munkatársak képzési és fejlesztési lehetőségei, valamint a nemek közötti egyenlő fizetési elv meghonosítása is a társadalmi pillér jellemzői.
A társadalmi felelősségvállalás objektív megítélése keményebb dió, mint a másik két pilléré, hiszen ennek tényezői nehezen számszerűsíthetőek. Az értékek hiteles és transzparens felvállalása a gyakorlatban viszont egyértelművé teheti vállalkozásunk társadalmi felelősségvállalás iránti elköteleződését. Ha érdekel, hogyan növelheted vállalkozásod ezen oldalát, a Forbes által összegyűjtött támpontok segítségedre lehetnek.
A vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának erősítése
Milyen gyakorlati lépéseket tehetünk, ha szeretnénk előtérbe helyezni az ESG szempontjait vállalkozásunk működtetése során? (Ez jelenleg még versenyelőnyt jelenthet, a vonatkozó EU-s direktíva szerint azonban a következő pár évben lépcsőzetesen minden EU-s vállalkozás számára kötelező lesz).
Az első és legfontosabb természetesen az olyan célok előtérbe helyezése, amelyek társadalmi haszonnal járnak. Szemléletes példa az oktatás: vállalkozásunk szerepet vállalhat a következő nemzedék képzésében. Fontos munkahelyi tapasztalatokat biztosítva megkönnyíthetjük későbbi elhelyezkedésüket.
Vagy ide sorolható például az is, ha egy pékség a nap végén megmaradt, később nem eladható, ám még fogyasztható termékeit egy szociális intézménynek ajánlja fel.
Nagy segítséget jelenthet, ha mérhetővé tesszük vállalkozásunk társadalmi elköteleződésének eredményeit. Bár túlzásnak tűnhet, hogy egy, az üzleti tevékenységünkhöz nem közvetlenül kötődő teljesítménymutatót is figyelemmel kövessünk, ezáltal körvonalazhatjuk célkitűzéseinket, ráadásul így munkatársaink számára is kézzel foghatóvá válik az elért eredmény. A felelősen végzett munka számszerűsített hatásai jól kommunikálhatóak minden érintett (munkavállalók, jelenlegi vagy jövőbeni vásárlók, stb.) felé, ami hozzájárulhat vállalkozásunk reputációjához is.
A társadalmi felelősségvállalásért nem kell a “szomszédba menni”: az első lépéseket megtehetjük saját vállalkozásunkon belül. Figyeljünk az egyenlőségre, ismerjük el a teljesítményt, és a munkavállalók körében is tartsuk szem előtt a különféle társadalmi csoportok igényeit. Fontos, hogy támogató hozzáállást tanúsítsunk a családfenntartással, vallási különbségekkel és kisebbségi munkatársakkal kapcsolatban. Másik példaként érdemes megemlíteni az évente szervezett, munkaidőben végzett önkéntes programokat. Ezek nemcsak a társadalmi felelősségvállalást erősítik, hanem csapatépítő lehetőségeket is nyújtanak, például önköltségen újrafesthetjük a helyi iskola kerítését és közben közösséget építhetünk egy közös bográcsozással.
Ha saját vállalkozásunk berkein belül már elindult a változás, nyugodtan fogjunk össze más szervezetekkel, így növelve a pozitív hatást, amit együtt elérhetünk. Keressük a partneri viszonyt más cégekkel vagy nonprofit szervezetekkel közös társadalmi céljaink érdekében.
Bár az ESG-keretrendszer a pénzvilág és a multinacionális vállalkozások szférájában indult, semmi nem akadályoz egy kisebb vállalkozást, akár egy hazai KKV-t abban, hogy a nagyok példájából tanulva, elsajátítsa és közvetlen környezetében is alkalmazza a pozitív környezeti, társadalmi, és irányítási gyakorlatokat. Bár ez ma még inkább csak lehetőség, az EU szabályai szerint nemsokára minden vállalkozás számára kötelezővé is válik, így érdemes időben kialakítani a megfelelő gyakorlatokat!
