Az infláció sokak számára hosszú évekig valami olyasmi volt, mint a mezolitikum vagy a kovalens kötés: tanultunk ugyan róla az iskolában, de a mindennapi életünket kevéssé befolyásolta.

Mióta a pénzromlás rárúgta az ajtót a világgazdaságra, a hazai kis- és középvállalkozások különösen megsínylik a nehéz helyzetet. Tekintsük át, mit jelent a magas infláció egy KKV számára, és mit tehetünk, hogy vállalkozásunk a legjobb formában vészelje át ezt az időszakot!

Az infláció alakulása Magyarországon

Az infláció (tulajdonképpen hibás kifejezéssel, de pénzromlásként is szoktak rá hivatkozni) alapvetően az árszínvonal tartós emelkedését jelenti, amelynek során pénzünk vásárlóereje akár jelentős mértékben romolhat. Az általános vélekedés szerint egy bizonyos alacsony mértékű eltérés az árstabilitástól (a 0% inflációtól) nem hat negatívan a gazdaságra, amennyiben az stabil és kiszámítható. Általában 2% körüli inflációs célokat szoktak egészségesnek tartani az infláció kezeléséért felelős jegybankok. Az ennél alacsonyabb vagy lényegesen magasabb értékek már károsak lehetnek.

Magyarországon az infláció alakulása nagyon sokáig nagyjából megfelelt ennek a stabilitási kritériumnak, ezért nem is csoda, ha a közelmúltig sokan szinte teljesen megfeledkeztek az infláció létezéséről. Az elmúlt 10 évben alapvetően kiszámítható volt az infláció: 2013-tól egy deflációs időszak következett, 2017–2020 között pedig átlagosan 3,0 százalék volt az infláció hazánkban.

Ehhez képest 2021 nyara óta világszerte emelkedésnek indult az infláció, annak mértéke Magyarországon 2023. januárjában már 25,7%-ra ugrott, és az MNB az idei évi infláció értékét is 15-19,5%-ra várja. Egy ilyen jelentős ugrás az inflációban tulajdonképpen minden gazdasági szereplőnek rossz – és ez alól a KKV-k sem kivételek.

Mit jelent az infláció egy kisvállalkozás számára?

Infláció idején minden termék ára emelkedik. Ha ezt nem követik a bérek, akkor azok vásárlóértéke csökken, vagyis idővel romlik az életszínvonalunk. Jelenleg az is kihívást jelent, hogy az árak növekedésében olyan faktorok is szerepet játszanak, mint például az energia- vagy üzemanyagárak emelkedése. Ezek szinte minden termék vagy szolgáltatás árát befolyásolják, így a mai helyzetben nagyon kevesen tehetik meg, hogy nem emelnek árat. Az viszont közel sem mindegy, hogy egy KKV vezetőjeként ezt hogyan lépjük meg.

A Harvard Business Review cikke három fő leckét azonosít, ami segíthet a cégeknek sikerrel venni az akadályokat egy ehhez hasonló hiperinflációs időszakban:

1) Igyekezz a lehető legalacsonyabb költséggel árat emelni!

Talán elsőre nem triviális, de az áremelés maga is költséges folyamat. Budapest belvárosában, a körúti gyorséttermekben ma nem ritka látvány, hogy a kivilágított ártáblákon egymásra ragasztott sárga cetlik mutatnak szomorú folyamatábrát a folytonos áremelkedésről. Hasonló megoldásokra a világon máshol is van példa: egy izraeli könyvkereskedő például már nem egyedileg árazza a könyveket, hanem négy kategóriába rendezi őket ár szerint, így kisebb energiabefektetés (és költségek) mellett megvalósítható az árak gyakori igazítása.

2) Maradj kiszámítható az ügyfelek felé!

Az infláció magánemberként, fogyasztóként is kihívást jelent: az eddig megszokott vásárlási mintáink átalakulhatnak, egy egyszerű nagybevásárlás is jelentős érzelmi hullámvasúttá válhat. Ebben a helyzetben előnyt jelent, ha vállalkozásod kiszámítható árazást, illetve akár egyfajta partneri viszonyt tud kínálni fogyasztóinak. Egy késleltetett vagy részletfizetési modell segíthet megosztani az infláció jelentette kockázatot a vásárlókkal, miközben előre jól kalkulálható bevételt is jelent cégünknek. De egyre többen alkalmaznak indexált, vagyis az infláció változásához kötött árazást is szerződéseikben, így az ügyfelek számára is kiszámíthatóbbá válik árazásunk jövőbeni változása. 

3) Ne keltsd azt a benyomást, hogy a zavarosban halászol!

Vágtázó infláció idején nem ritkák a vad árváltozások, olykor nehéz meghatározni, hogy valaminek még reális-e az ára. Bizonyos hangok szerint a valóban emelkedő költségek mellett alkalmanként a kapzsiság is befolyásolhatja egyes cégek árazási politikáját vagy egyes termékek árának alakulását. Hogy elkerüld a bizalomvesztést, érdemes tartózkodni a “túlzott” áremeléstől (például azért, hogy így készüljünk fel a várhatóan továbbra is magas inflációra). 

Ehelyett jó gyakorlat a bizalom és transzparencia erősítése. Egy venezuelai cég például kedvezményeket adott saját munkatársainak a legolcsóbb élelmiszerekre, és heti rendszerességgel kommunikálta munkatársai felé, hogy a legújabb inflációs számok hogyan befolyásolták az árazási politikáját.

Bár a fenti tanácsokat nem minden esetben könnyű követni, mégis érdemes törekedni rá, hiszen segíthetnek abban, hogy vállalkozásunk stabilan vészelje át ezt a változékony időszakot, és sikerrel vegye a magas infláció jelentette akadályt.