A híradásokban alig hallottunk róla, mégis az internet jövőjének szempontjából sorsdöntő szavazás zárult le szeptember 29-én.
Az ENSZ tagjai ugyanis ekkor választottak új vezetőt a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) élére. A döntés értelmében az amerikai Doreen Bogdan-Martin első női vezetőként került a szervezet élére, legyőzve az orosz jelöltet. Lássuk, miért is kitüntetett pillanat ez az internet történetében!
Mi az a Nemzetközi Távközlési Egyesület?
Az ITU egy olyan szervezet, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) mellett működik, és amely célja a kooperáció elősegítése a világ távközlési iparában. Alapvető missziója, hogy a távközlési technológiák előnyeit elérhetővé tegye a Föld minden lakója számára, ezzel is elősegítve a békés kapcsolatok létrejöttét. Például olyan vívmányok dicsérik a szervezet munkáját, mint a morzekódok vagy a segélyhívások szabványosítása.
Manapság az ITU rengeteg olyan sztenderden dolgozik, amik megkönnyítik a modern kommunikációs szolgáltatások és technológiák együttműködését világszerte. A Nemzetközi Távközlési Egyesület bizottságainak ajánlásai iránymutatóak a tagországok számára, tehát az egyes országok távközlési szabályait ezek figyelembevételével határozzák meg.
A szervezet súlyát jelzi, hogy mára 190 tagállama van, melyekhez Magyarország már 1866-ban csatlakozott. Még érdekesebb adat, hogy ezek mellett mintegy 900 cég, kutatócsoport és civil szervezet is tagja az ITU-nak. Világos, hogy nem mindegy, ki ül egy ekkora szervezet élén. Az idén szeptemberi szavazás azonban a szokottnál is nagyobb súllyal bírt, hiszen abban két szembenálló nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország jelöltje küzdött meg.
Most dőlt el az internet jövője
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy sorsdöntő szavazásról volt szó. A választás tétje ugyanis az volt, hogy az internet egy többé-kevésbé decentralizált és nyílt rendszer marad, vagy nemzeti érdekek, és azok alapján működő cégek kezébe kerül majd az irányítás a továbbiakban.
Bár egy ilyen háttérszervezet munkájával ritkán találkozunk a napi híradásokban, annak döntései meghatározóak a mindennapjainkra nézve is. Nem csoda, hogy olyan önkényuralmi államok, mint például Kína vagy Oroszország, régóta arra törekednek, hogy növeljék befolyásukat a szervezetben. Az ITU korábbi vezetője, Kína Telekommunikációs Minisztériumából érkező Zhao Houlin például a kínaiak stratégiai fontosságú Egy Övezet Egy Út programját egyértelműen támogató döntéseket is hozott a szervezet élén.
A kínaiak nyújtották be az “IPV6+”-ként is ismert javaslatot, amelyet a választás orosz jelöltje, Rasid Iszmailov is támogatott. Ez röviden arról szólt, hogy azonosítható legyen az interneten továbbított adatcsomagok célja. (Ha az interneten kommunikálunk vagy szolgáltatásokat veszünk igénybe, az így továbbított adatok a legalacsonyabb szinten kisebb adatcsomagokként vándorolnak a hálózaton.) A hivatalos indoklás szerint az adatcsomagok azonosítása azért fontos, hogy ezzel elsőbbséget kapjanak az olyan fontos csomagok, mint például a távoli műtétek videófolyamait közvetítő pakettek. Világos, hogy micsoda galibát okozhat, ha egy robotkezekkel végzett távoli műtét közben akad a videófolyam. Bírálói szerint viszont az autoriter államok valójában azért támogatták a javaslatot, mert az “IPV6+” értelmében azonosíthatóvá és ellenőrizhetővé válnának az internet forgalmát képező adatok – függetlenül attól, hogy milyen célt szolgálnak.
A sorsdöntő szavazás háttere
Az “IPV6+”-t támogató orosz jelölt korábban a kínai Huawei vállalat regionális alelnöke volt, később pedig az orosz Telekommunikációs és Tömegkommunikációs Minisztériumban dolgozott. Ennél is fontosabb azonban az, amit személye képviselt: az orosz és a kínai állam egy 2021-es megállapodás értelmében ma már együttműködik, hogy elősegítse a “nemzeti érdekek érvényesülését az internet nemzeti szintű szabályozásában”. Lefordítva ez nagyjából azt jelenti, hogy támogatják az egyetlen globális internet helyett a “nemzeti internetek” koncepcióját, amelyek felett erősebb kontrollt gyakorolhat a nemzetállamok vezetése.
Az orosz jelölttel szemben az amerikai Doreen Bogdan-Martin állt ki az ITU vezetéséért folytatott küzdelemben. Az Amerikai Egyesült Államok koncepciója értelmében az internet egy ingyenes és nyitott hálózat maradna, különféle nemzeti (autoriter államok által felügyelt) “buborékok” nélkül.
Így már érthető, miért is volt óriási jelentőségű, hogy a szavazásból az elérhető 190 szavazatból 139 megnyerésével az amerikai Doreen Bogdan-Martin került ki győztesen. Az internet jövőjének formálásában nem csak azért nagy súlyú a “szabad internet” koncepciójának idei győzelme, mert ezzel újabb egy évre biztosított a nyílt internet jövője. Hanem azért is, mert az Amerikai Egyesült Államok láthatóan felmérte, hogy az ITU-val újabb “hadszíntér” nyílt az autoriter államok és a szabad nyugat között, és elkezdte komolyan venni a fenyegetést. Így az internet szabadságát hirdetők bízhatnak benne, hogy küzdelmüket a jövőben is teljes erőbedobással támogatja egy ekkora súlyú nagyhatalom.
