Az elmúlt két évtizedben világszerte egyre nagyobb figyelmet kapnak az ESG (Environmental, Social, Governance) megfontolások a vállalatok működésében. Így többségük ma már törekszik arra, hogy üzleti döntéseiben figyelembe vegye a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjait, a társadalmi csoportokra gyakorolt hatásokat, valamint a felelős vállalatvezetés elveit.

Az egyre nagyobb mértékben digitalizálódó üzleti tevékenység pedig megköveteli, hogy ezt az ESG-fókuszú megközelítést az IT, a vállalat digitális működésére is kiterjessze. Míg a digitális technológiák valóban hozzájárulhatnak a környezeti célok eléréséhez, fontos észrevenni és kezelni a digitális ökolábnyom jelentette láthatatlan terhelést is.

Adatforgalom és hálózati infrastruktúra

Bár ritkán gondolunk rá, az üzleti tevékenység során felhasznált digitális infrastruktúra is hozzájárul a környezetszennyezéshez. Az esetleges csatolmányok méretétől függően egy egyszerű e-mail elküldése is 0.3-26g szén-dioxid kibocsátásával jár. Csak e-mailből naponta 376 milliárdot küldenek globálisan, de ott van a milliónyi a konferenciahívás, videós meeting és a számtalan megosztott fájl is, amivel a cégek napi üzletmenetük során akaratlanul is terhelik a környezetet.

A döntéshozók sokat tehetnek a vállalat digitális ökolábnyomának csökkentése érdekében. Segíthet például céges szinten a felhőalapú megosztás előnyben részesítése a fájlok e-mailben való továbbítása helyett. Szintén nagy hatása lehet a legoptimálisabb videóbeállítások használatának (vagyis például ha a mindennapos, belső videóhívások lebonyolítása HD helyett normál minőségben zajlik). A vállalat hálózati forgalmának monitorozása pedig más olyan területeket is segíthet azonosítani, ahol további optimalizációs lehetőségek kínálkoznak.

Eszközhasználat és életciklus-menedzsment

A digitális eszközök használata természetesen nem kikerülhető a mindennapi üzletmenet során – azonban közel sem érdektelen, hogy hány ilyen eszköz teljesít szolgálatot egy vállalat gépparkjában, és hogy milyen gyorsan szükséges cserélni azokat. Az elektronikai cikkek gyártása (és az utánuk maradt hulladék kezelése) ugyanis óriási környezeti terhelést jelent. Egy laptop gyártása nagyjából 331kg szén-dioxid kibocsátásával jár, de kb. 190.000 liter vizet is felhasználnak hozzá, nem is beszélve a gyártáshoz szükséges fémek bányászata során megvalósuló szennyezésről.

Mivel a laptopok CO₂-lábnyomának jelentős része a gyártás során keletkezik, környezeti és költséghatékonysági szempontból is az a legkedvezőbb, ha a készülékek élettartama a lehető leghosszabb. Ennek érdekében:

  • Érdemes magas minőségű és teljesítményben megfelelő eszközöket beszerezni, amiket várhatóan nem kell 1-2 év múlva lecserélni.
  • Számos vállalat beszerzéskor már fontolóra veszi az új helyett a felújított eszközök vásárlását, de az eszköz-újrafelhasználási programok is hatékonyak
  • A cég eszközeinek rendszeres karbantartása is segít meghosszabbítani azok élettartamát.

Új eszközök beszerzésekor az is nagyon fontos, hogy az új gépek minél energia hatékonyabbak legyenek, hiszen ezzel nem csak a környezeti terhelés csökkenthető, hanem a vállalat energiafogyasztása és ehhez kapcsolódó költségek is.

Adatkezelés és (felhő)szolgáltatások

Egy nagy mennyiségű adat kezelését lehetővé tevő hálózati infrastruktúra működése jelentős energiafelhasználással jár. Céges szinten valódi különbséget jelent az adattárolás optimalizációja, vagyis a megfelelő tömörítés használata és a duplikációk kiszűrése. A vállalat által használt szolgáltatások esetében pedig érdemes törekedni arra, hogy a szerződött szolgáltatók minél nagyobb mértékben támaszkodjanak megújuló energiaforrásokra (például a felhőalapú adatközpontok működtetésében). 

A digitális transzformáció és a környezeti fenntarthatóság sem ellentétesek – megfelelő stratégiával az IT jelentős mértékben hozzájárulhat egy vállalat ESG céljainak eléréséhez, miközben hosszú távú költség megtakarításokat is realizálhat.