Magyarországon nagyjából az elmúlt évtizedben került egyre nagyobb hangsúly a munka és magánélet közötti egyensúly megteremtésére.

Az angolul “work-life balance” néven ismert fogalom vonzó a munkavállalók számára, és az egészséges élethez nélkülözhetetlen célt jelent – de az angolszász üzleti kultúrában régóta ismertek annak kézzelfogható előnyei a vállalatok számára is. A technológia fejlődésével pedig minden eddiginél egyszerűbben elérhető az a rugalmasság, ami megkönnyíti a munka és magánélet egyensúlyba hozását.

Mi fán terem a work-life balance?

A munka és magánélet közötti egyensúly intuitívan könnyen értelmezhető fogalom, de annak tartalma a mindennapokban már nehezebben megfogható. Ennek hátterében az húzódhat meg, hogy különféle munkavállalói csoportok másként élhetik meg azt: a fogalom lényege, hogy munkavállalóként tudjunk időt szánni a szubjektív, személyes életünk szempontjából örömteli dolgokra is.

Egy friss családos számára általában fontos, hogy minél több időt tölthessen gyermekével, míg például egy sportszerető munkatársunk számára lehet, hogy egy versenyre való felkészülés időszakában tanúsított rugalmasság jelenti azt a könnyebbséget, amitől úgy érzi, munkahelye jól illeszkedik saját életviteléhez. A rugalmasság mindennapos esetekben is kulcskérdés: ha gumicserére kell vinni az autót, ki kell ugrani az orvoshoz a gyerekkel, vagy segíteni kell bevásárolni a nagymamának, az a legtöbb esetben csak 1-2 órányi elfoglaltságot jelent munkaidőben, de egy “szigorú” munkakörnyezetben kivitelezhetetlennek tűnik, így extra stresszt jelent munkatársaink számára.

Munka és magánélet egyensúlya a vállalat szempontjából

Akárhogy is néz ki a gyakorlatban, a work-life balance fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen sem egy motiválatlan, sem pedig egy túlhajszolt munkavállaló nem fog optimálisan teljesíteni a munkahelyén, az egyensúly tartós kibillenése pedig negatív hatással lehet munkatársaink testi-lelki egészségére is. A harmonikus életvitel eredménye nem csak az ezzel járó elégedettség és az egészségesebb élet, de a magasabb hatékonyság is: a legfrissebb kutatások is alátámasztják, hogy a munka és magánélet egyensúlyát támogató környezetben dolgozó munkavállalók nagyobb hatékonysággal végzik munkájukat.

Egy profitorientált vállalkozás nemcsak a munkavállalói teljesítményfokozás miatt dönthet úgy, hogy kiemelt figyelmet fordít a munka és magánélet közötti egyensúly megteremtésére. A munkájukkal elégedettebb kollegák körében ugyanis alacsonyabb a fluktuáció (ami az egyre feszesebb munkaerőpiacon nagy érték), de a mentálisan és fizikailag is egészségesebb munkavállalók várhatóan kevesebb betegszabadságot is fognak igénybe venni. Mindeközben egy, a work-life balance szempontjait figyelembe vevő vállalkozást előnyben részesít a munkaerőpiac is.

Technológia és egyensúly

A fentiek alapján a munka és magánélet közötti érzékeny egyensúly minden élethelyzetben és minden munkavállaló számára máshol lehet, így elengedhetetlen a rugalmas munkáltatói szemlélet. 

Ez a rugalmasság a munkaidőn túl a munkavégzés helyére is vonatkozhat. A Covid-19 járvány kevés pozitív hozadéka közül az egyik, hogy mindennapossá vált a home office, vagyis a távoli munkavégzés, ami a munkavállalók számára lehetővé teszi az otthoni teendők könnyebb napirendbe iktatását – miközben a hatékonyság sem szenved csorbát. Mindkét szempontot kiválóan támogathatja a megfelelő technológiák (mobil eszközök, hipergyors internetkapcsolat, felhőalapú alkalmazások) használata, amelyek segítségével munkatársaink térben és időben szabadabban járulhatnak hozzá a közös munkához. Tegyük hozzá azonban azt is, hogy a munka folytonos elérhetősége veszélyt is jelenthet: motivált munkavállalóként miért is ne pillantanánk rá az e-mailekre az esti tévézés közben? A “túldolgozás” kezelése a munkáltató feladata, amelyben segítséget nyújthatnak a technológiai megoldások.

Elengedhetetlen fontosságú a munkáltató és munkavállaló közti egyenrangú viszony kialakítása is, amelyben szintén szerephez juthatnak a digitális eszközök. Ahogy az egyes munkavállalók sajátos élethelyzetei rugalmasságot kívánhatnak meg a munkáltató részéről, úgy egy vállalat üzletmenetében is lehetnek olyan időszakok, amikor egyes munkavállalók részéről nehezen elkerülhető a túlórázás vagy a munkaidőn túli rendelkezésre állás (jellemzően valamilyen határidős munka vagy nagyobb projekt lezárásakor). Ezekben az esetekben a megfelelő technológiák használata segíthet transzparenciát teremteni (idő- vagy teljesítménymérő alkalmazások), illetve megkönnyítheti a munkaidőn túli rendelkezésre állást (okostelefonok és speciális applikációk).

Munkaadóként fontos belátnunk: a munka és magánélet egyensúlyát már rég nem úri hóbortként kezeli a munkaerőpiac, az a munkakeresők egyik legfontosabb motivációs tényezője. Annak elérését pedig minden eddiginél könnyebben támogathatja egy felelős munkaadó a modern digitális megoldások, a hipergyors interneteléréssel ellátott mobil eszközök és egy rugalmasságot támogató vállalati kultúra meghonosításával.