A mesterséges intelligencia kérdés nélkül a legmélyebben transzformatív technológia, amit az emberiség az elmúlt évszázadokban kifejlesztett.
Az AI máris életünk megannyi színterét változtatta meg, és szerteágazó jövőbeni hatásait még csak találgatni tudjuk. De ki találta fel az AI-t, és hogyan fejlődött idáig a technológia?
A Turing-teszt és az AI korai története
Bár az AI látszólag még csak a 2020-as években indult hódító útjára, a technológia gyökereit 1950-ben kell keresnünk. Egy brit matematikus, Alan Turing ekkor állt elő egy különleges teszt ötletével.
Turing arra a kérdésre kereste a választ, hogy a gépek tudnák-e szimulálni az emberi intelligenciát – ennek matematikai valószínűségét vizsgálja. Egy tanulmányában arról értekezik, hogyan építhet az emberiség intelligens gépeket, és hogyan tesztelheti intelligenciájukat.
Turing a következő “imitációs játékot” vázolta fel: vakteszt keretében egy ember számítógépen keresztül vált üzeneteket két beszélővel. Egyikük egy élő ember, a másik a számítógép. Ha a teszt végén a “játékos” nem tudja megmondani, melyik válasz érkezett a géptől, a gép nyert. Spoiler alert: a tesztet először 2014-ben nyerte meg számítógép…
De addig még sok dolog történt. Egy 1956-os, az amerikai Dartmouth városában megrendezett konferenciához köthető a mesterséges intelligencia valódi tudományággá válása. Itt tudósok egy csoportja azt tűzte ki célul, hogy olyan gépet fejlesszen, ami képes szimulálni a humán intelligenciát. Innentől pedig egyre több magánvállalkozás, állami szerv, és még az amerikai hadsereg is egyre nagyobb érdeklődéssel figyelte, és egyre több befektetéssel pörgette az AI fejlesztését.
Így ment ez egészen az 1970-es évekig, amikor világossá vált, hogy a korabeli számítógépek teljesítménye egyszerűen nem elég a mesterséges intelligencia további fejlesztésére. Az 1980-as évekig nem is történt változás. Az egyre erősebbé váló számítógépek azonban elindították az AI második aranykorát, amit egy emlékezetes pillanat koronázott meg: 1997. május 11-én az IBM által fejlesztett Deep Blue szuperszámítógép legyőzte Garry Kasparov sakkbajnokot.
Adat, adat, adat
Azonban a mesterséges intelligencia fejlesztése ezután még két évtizedig nem hozott jelentős áttörést. A lassú fejlődésnek két oka van:
- egyrészt az AI-kutatók mindig az elérhető számítási kapacitás teljes kihasználására törekednek, majd kénytelenek megvárni, amíg továbbfejlődik a technológia,
- másrészt pedig a tanulást lehetővé tevő adatok hiánya is hátráltatta a fejlődést.
Az AI-modellek “intelligenciája” ugyanis tanulás eredménye – a tananyag, vagyis a nagy mennyiségű digitalizált adat azonban a 2010-es évekig nem állt rendelkezésre. Ekkor a Big Data (nagy adathalmazok) térnyerése nyitotta ki a kaput a mesterséges intelligencia gyors fejlődése előtt. A hatalmas adattárak gyors elemzése teszi ugyanis lehetővé az AI-nak, hogy önmagát tanítva különféle problémákat oldjon meg.
2015-ben két amerikai befektető látott nagy lehetőséget a mesterséges intelligenciában. A Tesla és az X (korábban Twitter) éléről ismert Elon Musk és Sam Altman megalapította az OpenAI nevű céget, ami a ma már mindenki által ismert ChatGPT modell megalkotója.
Azóta őrült verseny indult a különféle (generatív) AI-modellek piacán, és gőzerővel folyik az újabb és újabb mesterséges intelligencia-megoldások fejlesztése. A teljesen önvezető autók és a valós idejű gépi fordítás csak két olyan példa, amelyek érkezése borítékolható az elkövetkező egy-két évtizedben. Távlatilag pedig az AI-tudomány és -iparág célja, hogy az emberi intelligenciát túlszárnyaló gép intelligenciát állítson az emberiség szolgálatába.
